Brüsszelben találkozott a “kohézió barátaiként” emlegetett 16 országot magába tömörítő csoportosulás kormányfői kedden, hogy megpróbálják ellensúlyozni az uniós pénzek hatékonyabb felhasználását szorgalmazó nyolc tagállam túlzott befolyását a mindent eldöntő EU-s csúcs előtt.

Nagyon leegyszerűsítve a következő hétéves uniós költségvetés vitája a takarékoskodást pártoló nettó befizető országok és a többségében nettó haszonélvező új tagállamokat tömörítő “kohézió barátai” között alakulhat ki. Utóbbiak kormányfői találkoztak kedden délután, mindössze tíz nappal a következő évek uniós pénzügyeit alapjaiban meghatározó uniós csúcs előtt. Szakértők szerint a főként szimbolikus jelentőségű találkozón, melyen a 2014 és 2020 közti uniós keretköltségvetést véglegesítését tűzték ki célul, kőkemény ütközetnek ígérkezik. Ezt mutatja, hogy a szokásos kétnapos (csütörtök-pénteki) időkereten túl az államfők egész hétvégére foglaltak szállodát Brüsszelben, s a csúcsot lebonyolító Európai Tanács is ennek megfelelően készül.

Orbán: meg kell védeni a kohéziós támogatásokat

Orbán Viktor a tizenhatok találkozója után elmondta: a szakszervek és a munkaadók szerint is az volt a jó a kohéziós támogatásokban, hogy azzal munkahelyeket és gazdasági növekedést tudtak elérni az olyan országokban és régiókban, amelyek erre önerőből nem lettek volna képesek. Az EB javaslathoz képest - hogy mennyit költsön felzárkóztatásra az EU - a soros ciprusi elnökség egy alacsonyabb számmal jött ki, és tudomásunk van arról, hogy a "hatékony felhasználás" barátai még további vágásokat akarnak elérni - magyarázta a miniszterelnök.

Martin Schulz EP-elnök a találkozó után hangsúlyozta, az Európai Parlament múlt havi strasbourgi szavazása alapján az EP-képviselők nagy többséggel támogatják a kohézió barátainak törekvéseit. Az uniós pénzek visszavágása Schulz szerint néhány költségvetési fejezettel kapcsolatban jöhet szóba, de a kohézió radikális megvágása ellentmond a közgazdasági racionalitásnak. Schulz azt is hozzátette, ritka hogy egy témát nem csak az EP támogat ennyire nagy arányban, de egyszerre áll mellette az európai munkaadókat tömörítő BusinessEurope és a munkavállalókat képviselő szakszervezetek szövetsége (ETUC).

MTI / EPA / Olivier Hoslet

“Nem szabad, hogy a hatékonyabb költés, a kohéziós támogatások teljes visszatartását jelentse” - mondta Donald Tusk. A lengyel kormányfő azt is hozzátette, elfogadhatónak tartja, hogy takarékosabban használják fel a pénzeket, ugyanakkor kiemelte, a növekedés kéz a kézben jár a munkahelyteremtéssel, amihez viszont elengedhetetlenek a kohéziós támogatások nyújtotta ösztönzők. Úgy vélte, mindenkinek rossz lenne, ha késne vagy akadályozva lenne a büdzsé megállapodás, ráadásul egy jól menedzselt és hatékony Európai Unió képét mutatná egy hatékonyan és gyorsan megkötött alku.

A növekedés egész Európa érdeke, melyhez a legfontosabb pénzügyi eszköz a kohéziós támogatásoké - érvelt a kohézió barátainak álláspontja mellett az EB elnöke. José Manuel Barroso azonban az uniós végrehajtó testület vezetőjeként a hatékonyabb költés barátainak is üzent azzal, hogy kijelentette: pártolja a források szigorú és hatékony felhasználását célzó kohéziós politikai modernizációt, mely hozzájárul a konvergencia javításához Európában.

Négy pontban egyetértés van

Orbán is egyetértett abban, hogy a jelenlegi javaslat összeurópai szempontból is rossz, nekünk pedig azért különösen, mert Magyarország a jelenlegi tervek alapján mintegy harminc százalékkal kevesebb kohéziós támogatáshoz jut majd a mostani hétéves költségvetéssel összevetve. Orbán kiemelte, nemcsak az kérdés, hogy mekkora lesz az összeg, hanem hogyan lehet felhasználni azokat.

Az egyik fontos részletkérdés ezzel kapcsolatban az önerő mértéke: van olyan javaslat, hogy a 15 százalékos önerő mértékét 25 százalékra növeljék - ez érthető módon rossz Magyarországnak - magyarázta a miniszterelnök. Kifejtette: a végső kompromisszum amíg elmehetünk: hogy az amit ilyen célból a magyar büdzséből költünk el - ez mintegy 10 százalék - az a három százalékos költségvetési hiányszint fölött legyen elszámolható. A másik hazánknak kiemelten fontos részlet az áfaelszámolás kérdése: mi szeretnénk az eddigi lehetőséget erre vonatkozóan megtartani míg mások ezt szeretnék felszámolni - tette hozzá Orbán.

Ami a keddi találkozó uniós szintű eredményeit illeti Orbán szerint négy pontban volt egyetértés a miniszterelnökök között: egyrészt az abszolút számot kohéziós a támogatásokkal kapcsolatban meg kell védeni, másrészt hogy a jobb elköltése a pénzeknek, amit a gazdagabb országok követelnek, az ne vezessen felesleges bürokráciához, harmadrészt hogy a társfinanszírozás mértéke maradjon 85 százalék és végül hogy az áfa szabályozás ne változzon. Több közös pontot Orbán szerint azért nem állapítanak meg az országok, mert azokban már nincs olyan nagy egyetértés, s a cél, hogy egyben maradjanak a tárgyalások során a kohézió barátai.

A magyar tárgyalási pozícióval kapcsolatban a miniszterelnök elmondta, a cél, hogy ne kapjunk kevesebbet mint eddig és hogy a fejletlen régiók (minden magyar régió a Fővároson és Pest megyén kívül - a szerk.) különösen ne járjanak rosszabbul.

Orbán Viktor a hvg.hu kérdésére, hogy mennyire tart attól, hogy a csúcson jövő hét végén külön alkukkal felszalámizzák a nagyok a kohézió barátai tömörülését, elmondta: egyelőre jól állunk, sok hónapon keresztül együtt tudtunk maradni, és már csak egy hét van hátra még ha az a legkeményebbnek is ígérkezik persze. A fent említett négy pont pedig  “vaspánt, melyek a hordó dongáit szilárdan összetartják” - tette hozzá.

A csúcson remélt megállapodás kapcsán Orbán végül emlékeztetett, mind a 27 tagállam kezében van egy piros ász, hiszen amíg bárki vétózik nincs meg a megállapodás.