Már teljes gőzzel működik az első iráni atomerőmű

Rákapcsolódott az iráni energiahálózatra a busehri atomerőmű január ötödikén - jelentette be az iráni nukleáris program irányítója, Fereidún Abbaszi Davani szerdán. Tájékoztatása szerint az erőmű száz százalékos kapacitással üzemel.

  • MTI MTI
Már teljes gőzzel működik az első iráni atomerőmű

Irán és a térség első atomerőműve a fővárostól, Teherántól körülbelül 1200 kilométerre délre, a Perzsa-öböl melletti Busehrben található. Első reaktorblokkja a nyugati és az orosz technika keveréke. A német Siemens cég leányvállalata, a Kraftwerk Union kezdte építeni még 1975-ben.

Az építés azonban részben leállt az 1979. évi iszlám forradalom és a nem sokkal később kirobbant iráni-iraki háború miatt, a szerződést pedig felmondták. Eztuán egyik nyugati állam sem vállalta befejezését.

A munka folytatásáról 1995 januárjában orosz-iráni megállapodás született, 1998-ban pedig olyan szerződést kötött Irán az Atomsztrojexport orosz nukleáriserőmű-építő céggel, hogy a vállalat "kulcsrakészen" adja át az első reaktorblokkot.

Egyes szakértők szerint a busehri reaktor beindítása nem hozza közelebb Iránt a nukleáris fegyverek kifejlesztéséhez, mivel Irán Oroszországtól szerzi majd be a fűtőelemeket, és a hatályos kétoldalú megállapodás értelmében oda is kell visszaszállítania a kiégett fűtőrudakat. Emellett a Nemzetközi Atomenergia-ügynökség szakértői is rajta tartják majd a szemüket, nehogy katonai célokra használják fel a kiégett hasadóanyagot, ami amúgy is inkább csupán elméletileg lehetséges. Az 5 százalékos dúsítású urán erőművek működtetésére használható, csak a 80-90 százalékos tisztaságúból készülhet atomfegyver.

Az idei aszályt az egész ország megszenvedheti, Orbánék nagy mentőöve pedig csak kivételezetteknek nyújthat reményt

Az idei aszályt az egész ország megszenvedheti, Orbánék nagy mentőöve pedig csak kivételezetteknek nyújthat reményt

A két évvel ezelőttinél is durvább aszály néz ki idén, az őszi vetés hamarabb ért be, a tavaszi kultúrák „nagyon rossz állapotban vannak”, ha nem jön eső, nagy terméskiesések lehetnek a kukoricában. A kormány most leginkább az öntözéssel kampányol az aszály ellen, kár, hogy ez a hazai termőterületek alig több mint 2 százalékán érhető el.