A kutatók a Föld körül cirkuláló légrendszereket tanulmányozták, közelebbről a planetáris légáramlatok mozgását követték nyomon az északi féltekén a nyári időszakokban. A szóban forgó, jellemzően 2500-4000 kilométer széles "léghullámok" meleg levegőt szállítanak a trópusokról, amikor észak felé lendülnek, majd az Északi-sarkvidékről hideget hoznak, amikor visszafordulnak déli irányba. 

A Proceedings of the National Academy of Sciences című amerikai tudományos folyóiratban közzétett tanulmányukban a szakemberek közölték, hogy megfigyelésük szerint a hullámszerű mozgás az utóbbi években lelassult nyaranta, tikkasztó forróságot kiváltva egyes térségekben. 

"Több szélsőséges időjárási jelenségnél is azt tapasztaltuk, hogy a planetáris léghullámok mozdulatlanná merevedtek, mintha hetekre lefagytak volna. Tehát ahelyett, hogy hideg levegőt hoztak volna magukkal, itt hagyták nyakunkon a hőséget" - fejtette ki Vlamidir Petoukhov, a potsdami Klímakutató Intézet munkatársa, a tanulmány elsőszámú szerzője. 

A kutatók a felmelegedésben látják a probléma gyökerét. Az emberi tevékenység nyomán keletkező üvegházhatású gázok légköri koncentrációjának emelkedése a többi térséghez képest elsősorban az Északi-sarkvidék hőmérsékletét növeli, ami viszont gyengíti a léghullámok mozgását szabályozó mechanizmust. 

A tudósok harminckét év időjárási jelenségeit tekintették át, de úgy vélik, hogy ez az időszak rövid ahhoz, hogy jóslásokba bocsátkozzanak a jövőbeli klimatikus viszonyokat illetően, mint ahogy teljességgel a természetes légköri változások sem zárhatók ki a légáramlatok lelassulásának okaként.