A kormányfő parlamenti felszólalásában a stabil áramellátás biztosításának, valamint az energiaimport-költségek csökkentésének szükségességével indokolta a tervezett lépést, konkrét időpontot azonban nem határozott meg az atomerőművek újraindítására vonatkozóan. 

Hozzátette, hogy Japán tanult a 2011-es fukusimai atomerőmű-balesetből, és "kompromisszummentesen" be fogja tartatni a biztonsági előírásokat, amelyeket a két évvel ezelőtti katasztrófasorozat tapasztalatai alapján alakítottak ki.

A kormányfő kijelentése teljesen szembemegy a közvéleménnyel, miután felmérések szerint a japánok döntő többsége lemondana az atomenergiáról - mutatott rá a japán sajtó. A decemberben hatalomra jutott Abe már a választási kampányban is nyíltan kiállt népszerűtlen energiapolitikai elképzelése mellett, az általa vezetett Liberális Demokrata Párt mégis elsöprő győzelmet aratott a voksoláson.

A reaktorok újraindítását viszont hátráltatja, hogy azok egyelőre messze nem felelnek meg a japán atomenergetikai hatóság új biztonsági előírásainak. Az Aszahi Simbun napilap februári felmérése alapján egyelőre egyetlen erőmű sem teljesíti a követelményeket.

A reaktorok hálózatra való visszakapcsolása azért vált égető problémává Abe és kabinetje számára, mert a japán exportőrök támogatása érdekében végrehajtott jengyengítés jelentősen megemelte az energiabehozatal költségeit.

Az energiahordozókkal gyakorlatilag nem rendelkező Japán áramellátását a fukusimai katasztrófa óta 90 százalékban importált földgázból fedezik. Az erőműbalesetet megelőzően az atomenergia az áramtermelés mintegy 30 százalékát adta a szigetországban.