"Amióta Orbán Viktor miniszterelnök és konzervatív pártja, a Fidesz hatalomra került, Magyarország jogrendszerében drámai változások sorozatát hajtották végre" – írja Verhofstadt, aki felidézi, hogy a magyar parlament szinte minden nap egy-egy új törvényt fogadott el, köztük olyan vitatottakat, mint a sajtó szabadságát korlátozó médiatörvényt.
 
A parlament emellett egy új alkotmányt is elfogadott, amelyről Orbán hiába mondta azt, hogy gránitszilárdságú, már négyszer módosították. Verhofstadt szerint ez jól mutatja azt a bizonytalanságot és kiszámíthatatlanságot, amivel a magyarok nap mint nap szembesülnek.

A liberális belga politikus megjegyzi, a kétharmados többséggel a Fidesz ugyan bármilyen törvényt módosíthat, de "a politikai többségnek nem átgázolni kellene a kisebbségen, hanem figyelembe venni a véleményüket".

"Orbán azonban a pártja politikai többségét nem felelősségként éli meg, hanem lehetőségként, hogy megszilárdítsa ellenőrzését az állam, a média és az igazságszolgáltatás felett" – írja Verhofstadt, aki felidézi, nemzetközi és európai intézmények, civilszervezetek és az Egyesült Államok is kritizálta Magyarország fokozatos "orbanizálódását".

Verhofstadt szerint az "utolsó csepp a pohárban" a március 11-i negyedik alaptörvény-módosítás volt, amelyet annak ellenére fogadtak el, hogy a Velencei Bizottság kérte a szavazás elhalasztását, hogy véleményt mondhasson róla.

A belga politikus felidézi, hogy a módosítás tartalmazza a hajléktalanság kriminalizálását, a család korlátozó meghatározását, a politikai hirdetések tiltását a kereskedelmi médiában, az állami ellenőrzést egyházi intézmények felett, a diákok röghöz kötését, valamint az egyetemek autonómiájának leépítését.

Verhoftsadt megjegyzi, az intézkedések egy részét az Alkotmánybíróság korábban megsemmisítette, most azonban az Ab hatalmát is megkurtították, valamint az igazságszolgáltatás függetlenségét is veszélybe sodorták azáltal, hogy az Országos Bírói Hivatal döntheti el, hogy melyik bíróság melyik ügyet tárgyalja.

"Az Európai Parlament liberális képviselőcsoportja (ALDE) erősen kritizálta a módosításokat. Vitát kezdeményeztünk az áprilisi plenáris ülésen. Én magam pedig felszólítottam az Európai Bizottságot és az Európai Tanácsot, hogy alkalmazza a lisszaboni szerződés 7. cikkelyét annak megállapítására, hogy Magyarország esetén fennáll-e az európai demokratikus értékek, a jogállam és az alapvető jogok »súlyos megsértésének egyértelmű kockázata«" – írja a politikus.

Ha valóban "súlyos és tartós megsértésről" van szó, akkor Magyarországot felkérik, hogy tegye meg észrevételeit, és az Európai Tanács minősített többséggel dönthet arról, hogy felfüggeszt-e bizonyos jogokat, így akár a szavazati jogot is. Verhostadt megjegyzi, bár gyakran "atomfegyverként" emlegetik ezt a lehetőséget, ez korántsem az, csupán egy formális eljárás, amelyet azonban használni lehet, ha megvan hozzá a politikai akarat.

"Hadd legyek egészen világos. Úgy vélem, már régen túl vagyunk a 'kockázati' helyzeten. Már egyértelműen a 'súlyos és tartós megsértéssel' nézünk szembe. Fel kívánom szólítani az Európai Parlamentet, hogy kezdeményezze a 7. cikkely szerinti eljárást. És megkérem az Európai Néppártot (EPP), hogy támogasson egy ilyen eljárást" – írja Guy Verhofstadt, aki emlékeztet rá, hogy kétharmados többségre van szükség az Európai Parlamentben az eljárás elindításához, ezért a végső döntés a Fideszt is a soraiban tudó EPP-jé lesz.

"A napokban egy antiszemita újságírót és egy szélsőjobboldali zenészt is kitüntetett Balog Zoltán, emberi erőforrás miniszter. Ami sok, az sok" – írja Verhofstadt, aki mindenkit felszólít Európában, hogy segítsenek megállítani Magyarország eltávolodását a demokráciától, a jogállamtól és az alapjogoktól. "Tartozunk ezzel nem csak a magyaroknak, de Európának is" – írja.

fzs