A 67 éves Berezovszkij halálának körülményeiről a brit hatóságok egyelőre nem tettek közzé részleteket. Berezovszkij 2000-ben emigrált Londonba, és kapcsolatban volt Alekszandr Litvinyenkóval, az orosz állambiztonsági szolgálat (FSZB) egykori ügynökével, aki ugyancsak 2000-ben dezertált Londonba.

Litvinyenkót 2006 novemberében, a szervezetébe juttatott hatalmas adag polónium 210-es sugárzó izotóppal megölték. A mérgező anyagot a Scotland Yard vizsgálata szerint Litvinyenko teájába csempészték az Egyesült Államok londoni nagykövetségének közvetlen közelében lévő elegáns Millennium Hotel bárjában, ahol a dezertőr exügynök 2006. november 1-jén két másik orosszal találkozott. Berezovszkij kiadatását több tízmillió dolláros csalás gyanúja miatt már 2002-ben kérte az orosz kormány.

Nagy-Britannia azonban menedékjogot adott az oligarchának, aki azzal támadta meg a londoni felsőbíróságon az orosz kérelem nyomán megindult kiadatási eljárást, hogy Moszkva az életére tör. A bíróság ezt az érvelést akkor elfogadta, és megtiltotta Berezovszkij kiadatását.

Az orosz pénzember - aki több merényletkísérletet is túlélt - Borisz Jelcin egykori orosz elnök közeli bizalmasa volt, és többször nyilvánosan, élesen bírálta Vlagyimir Putyin jelenlegi államfő rendszerét, sőt nem egyszer nyílt felhívásokat intézett az orosz ellenzékhez Putyin - akár erőszakkal történő - eltávolítására.

A The Guardian című vezető baloldali brit napilapnak 2007-ben azt mondta: Vlagyimir Putyin rendszerét csak erővel lehet megdönteni. Hozzátette: személyesen pénzel olyan embereket, akik az államfő közelében vannak, és akik "palotapuccsra" szövetkeznek. Ugyanabban az évben - Litvinyenko megölése után egy évvel - kerültek nyilvánosságra Londonban olyan értesülések, amelyek szerint moszkvai ügynökök Berezovszkijt is megpróbálták megölni Londonban.

Maga az oligarcha annak idején, az ügyről beszámoló londoni sajtóértekezletén kijelentette: nem sokkal korábban a Scotland Yard figyelmeztette, hogy az életére akarnak törni, és "ha lehet", hagyja el az országot. Egy hétre távozott is, és csak akkor tért vissza, amikor a rendőrség közölte vele, hogy ezt biztonsággal megteheti.

Berezovszkij szerint ugyanazok akarták őt is megölni, akik Litvinyenkót meggyilkolták. A pénzember kijelentette azt is, hogy Litvinyenko megölése mögött személyesen Vlagyimir Putyin orosz elnök állt. A Scotland Yard - részletek nélkül - akkor mindebből annyit megerősített, hogy London belvárosában, a Berezovszkij elleni merényletterv kapcsán valóban őrizetbe vett egy illetőt, akit azonban két nappal később, vádemelés nélkül átadott a bevándorlási hatóságoknak.

Berezovszkij 2010-ben, Londonban kártérítési pert nyert az RTR orosz állami televízió ellen, amelynek egy 2007-es műsorában az hangzott el, hogy valójában ő volt a kitervelője Litvinyenko sugárzó anyaggal végrehajtott megölésének. A londoni felsőbíróság 150 ezer font (53 millió forint) kártérítésre ítélte az RTR televíziót, amely azonban a végzésről nem vett tudomást.

Berezovszkij nemrégiben szembekerült egy másik orosz oligarchával, Roman Abramoviccsal, szintén Londonban élő volt üzlettársával és barátjával, a Chelsea futballklub tulajdonosával, akitől hárommilliárd font kártérítést követelt. Keresete szerint Abramovics fenyegetéssekkel és megfélemlítéssel kényszerítette őt arra, hogy 2001-ben eladja a Szibnyeft olajtársaságban lévő részesedését a tényleges érték töredékéért, 1,3 milliárd dollárért.

Abramovics ugyanakkor azzal az érvvel kérte a kártérítési igény elvetését, hogy Berezovszkijnak soha nem volt részesedése a Szibnyeftben, az 1,3 milliárd dollárt "politikai keresztapaként nyújtott segítségért és védelemért" kapta a cég létrehozása idején. A londoni kereskedelmi bíróság tavaly elvetette Berezovszkij keresetét, sőt meg nem erősített brit sajtóértesülések szerint 100 millió font perköltség megfizetésére is kötelezte.

A BBC szombat este idézett forrásai szerint Berezovszkij a pervesztés óta depresszióval küszködött, amelyet egyre szorítóbb anyagi problémái is súlyosbítottak.