Az erőszakos akciókra kész és számos harci eszközzel felszerelkezett mintegy ezer tüntető füstgránátokkal, fáklyákkal és gyújtópalackokkal, valamint kövekkel dobálta a velük szemben álló rendőröket.

A Dinamo labdarúgóklub stadionjánál zajló állóháborúban a különleges belügyi erő, a Berkut tagjai kora reggel megpróbálták megrohamozni a radikális csoportok barikádját, amely egyebek közt a helyszínen korábban felgyújtott rendőrbuszok és egyéb járművek kiégett roncsaiból áll. A helyszínről közvetítő egyik ukrán televízió szerint a rohamrendőrök Molotov-koktélokat dobáltak a tüntetőkre.

MTI / EPA / Szerhij Dolzsenko

Néhány perc után azonban kénytelenek voltak meghátrálni a roncsokból őket újult erővel érő támadás miatt. A rendőrök immár második napja elállják a kormány és a parlament épületéhez vezető utcát a felfegyverzett tüntetők elől, ahol a tüntetőket és a rendőröket mindössze hat kiégett rendőrautó választja el.

Felbérelt provokátorok keveredtek a tüntetők közé?

Vitalij Klicsko, az Ütés (UDAR) párt elnöke az éjjel arra szólította fel a békés tüntetőket, hogy ne hagyják magukat provokálni. A boxvilágbajnokból lett ellenzéki politikus szerint Viktor Janukovics oroszbarát elnök kormánya botokkal felfegyverzett suhancok, úgynevezett "tituski" bevetésével akarja destabilizálni a kijevi helyzetet és káoszt okozni.

Klicsko szóvivője azt mondta, a politikus elfogott és kikérdezett két ilyen felbérelt férfit, akik azt állították, hogy vidékről érkeztek, arra utasították őket, hogy autókat törjenek össze és egy központból irányítják őket. Hajnalban több hasonló, 16-18 éves fiatalt is elkaptak, akik azt vallották a töüntetőknek, hogy bár még nem kaptak fizetséget, elvileg 300-500 hrivnyát kapnának azért, hogy ablakokat és autókat törjenek. A tüntetők hajnalban több helyen összecsaptak hasonló provokátorokkal.

A kijevi Dinamo-stadionnál az ukrán pravoszláv egyház moszkvai patriarchátusának négy papja élő pajzsként beállt a rohamrendőrök és a zavargók közé, és imádkozni kezdett, mire a szemben álló felek beszüntették a harcot. A tüntetők a "tűzszünetben" nekiláttak az éjjel megrongált barikádjaik megerősítéséhez. A rohamrendőrök továbbra is készültségben állnak, és időről időre hangosbemondón követelik a tüntetőktől, hogy hagyjanak fel a "törvénysértéssel", ugyanis kedd reggel megjelentek a két ukrán hivatalos lapban azok a jogszabályok, amelyek jelentősen szigorítják a gyülekezési, sajtó- és szólásszabadságot, és amelyek elfogadása kiprovokálta a vasárnap óta tartó összecsapásokat a tüntetők és a rohamrendőrök között. A törvények a Holos Ukrajini és az Urjadovij Kurjer című lapokban való kihirdetésükkel életbe is léptek.

A Belügyminisztérium azt közölte, hogy 32 tüntetőt tartóztattak le a stadion melletti Hrusevszkij utcában, akiket akár 15 év börtönre is ítélhetnek. A zavargások során a közlemény szerint eddig 119 rendőr szorult orvosi ellátásra, közülük 80-an súlyosan sérültek.

Az éjszakai összecsapások fő helyén, a Hrusevszkij utcában a Kyiv Post szerint körülbelül 500 rendőr és mintegy 1000 tüntető áll szemben egymással, a barikádok közötti semleges területen pedig többször is szóba elegyedtek egymással a szembenálló felek. A lap szerint a hangulat könnyed a helyszínen, bár a tüntetők a legtöbbször azt kérdezik a rendőröktől, hogy miért ütik saját honfitársaikat, míg a rendőrök azt válaszolják, hogy a tüntetők az erőszakosak.

A tüntetők a kék-sárga ukrán nemzeti színű, illetve az uniós sárga csillagos zászlók mellett piros-fekete, a második világháborús nácik és szovjetek ellen egyaránt harcoló Ukrán Felkelő Hadsereget idéző zászlókat, illetve a Klicsko vezette Udar párt piros és fehér színeket kombináló zászlóit hordják magukkal. Helyenként felbukkannak a krími tatárok kék alapon sárga jelet tartalmazó lobogói is.

Klicsko elvinné az ellenzék követeléseit Janukovicshoz

A nacionalista Szabadság (Szvoboda) párt közben sajtószolgálatán keresztül tudatta, hogy országos mozgósításba kezdett. Önvédelmi erőket toboroz önkéntesekből, hogy a fővárosban szálljanak harcba – mint fogalmaz –, "a diktatúrával szemben az alkotmányos és állampolgári jogok védelmében". A Dinamo futballklub stadionjánál kitört összecsapásokért a Jobboldali Szektor nevű szerveződés vállalta magára a felelősséget. A radikális csoport a Majdanon (Függetlenség terén) folyó Nyugat-barát tüntetések védelmét ellátó önkéntesekből állt össze.

Vitalij Klicsko, az Ütés (UDAR) párt elnöke sajtótájékoztatón bejelentette, hogy kedden ismét felkeresi Viktor Janukovics elnököt Kijev környéki rezidenciáján. "Viktor Janukovics ígéretet tett nekem, hogy rendezi a kialakult helyzetet, de nem tartotta be szavát. Elmegyek hozzá, és ismertetem vele az ellenzék követeléseit" – közölte Klicsko. A politikus vasárnap este, az összecsapások kirobbanása után tárgyalt az államfővel.

Az ellenzék előző nap nyilvánosságra hozta követeléseit: előrehozott elnök- és parlamenti választásokat, a Mikola Azarov miniszterelnök vezette kormány menesztését és átmeneti kabinet felállítását, Vitalij Zaharcsenko belügyminiszter büntetőjogi felelősségre vonását, a szabadságjogokat sértő törvények megsemmisítését, amnesztiát minden tüntetőnek. Alternatív megoldásként az ellenzék elfogadná, ha az elnöki jogköröket jelentősen csökkentenék, az államfőválasztást pedig a tervezett időben, 2015-ben tartanák meg.

Lavrov: a helyzet kezd kicsúszni az ellenőrzés alól

Az orosz külügyminiszter, Szergej Lavrov keddi évértékelő nemzetközi sajtótájékoztatóján az európai politikusokat tette felelőssé az ukrajnai tüntetések bátorításáért. A politikus arra figyelmeztetett, hogy a helyzet "kezd kicsúszni az ellenőrzés alól".

Lavrov közölte, Moszkvában tisztában vannak azzal, hogy az ukrán ellenzék tevékenységét "nem kis mértékben külföldről ösztönzik". "Illetlennek" nevezte azon európai uniós politikusok lépését, akik a tavaly november óta tartó tüntetéseken felszólaltak a kijevi főtéren, és kifejezték szolidaritásukat az ukrán hatalom ellen tiltakozókkal és céljaikkal.

MTI / AP / Sergei Gric

Lavror szerint Ukrajnában külső beavatkozás nélkül, törvényes úton kell megoldani a problémákat. Hangsúlyozta, a január 28-ra tervezett EU–orosz-csúcstalálkozón meg fogják vitatni, milyen lépéseket tesz az Európai Unió annak érdekében, hogy a Keleti partnerségi-programba bevont államokkal kapcsolatban változtasson a "vagy velünk, vagy ellenünk" megközelítésen.

Lavrov megjegyezte, hogy Brüsszelből azóta sem kaptak választ az Ukrajna gazdasági integrációjára vonatkozó, Moszkvában javasolt háromoldalú egyeztetésekre, hogy tavaly novemberben az ukrán kormány visszalépett az európai uniós társulási szerződés aláírásától.