A hongkongi rendőrség hétfőn megkezdte a nagyobb demokráciát követelő tüntetők által emelt barikádok lebontását.

Hírügynökségi jelentések szerint a tiltakozó diákokat meglepte a rendőrségi akció, amelyből egyesek arra következtettek, hogy a hatóságok véget kívánnak vetni a harmadik hetébe lépett demonstrációknak. Az éjszaka folyamán a tüntetők száma állítólag jelentős mértékben csökkent. 

Hongkong kormányzója szerint a Foglald el a központot! tömegmozgalom felett a szervezői már elveszítették az ellenőrzést. Leung Csun-jing még vasárnap egy televíziós interjúban azt hangoztatta, hogy mindaz, ami a városban történik, nem nevezhető "forradalomnak".

Leung annak a meggyőződésének adott hangot, hogy a tüntetés már nem tarthat sokáig. Mint fogalmazott, az utóbbi idők fejleményeiből arra lehet következtetni, hogy senki sem képes egyértelműen befolyásolni a helyzetet. "Felelősségünk a törvényeknek érvényt szerezni, de mivel ez az eset rendkívül különleges (...), a kormányzat és a rendőri erők maximális toleranciát tanúsítanak" – jegyezte meg.

A kormányzó jelezte, a jövőben is megpróbálják meggyőzni a tüntetőket, hogy hagyják el az elfoglalt utakat, és közölte, hogy amennyiben az utak szabaddá tételéhez hatósági beavatkozásra lesz szükség, a "minimális erőt" fogják alkalmazni.

Az elmúlt hét végén még arról érkezett hír, hogy többezresre nőtt az utcai demonstráció, a többsávos utakon sátortáborok nőttek, diákok százai töltötték az aszfalton felvert sátrakban az éjszakát. Miközben egyes diákvezetők a "végsőkig való" kitartásra buzdítottak, többen kimerültségre hivatkozva bejelentették, hogy visszavonulnak.

A hongkongi diákok szeptember 22-én kezdtek a később területfoglalássá bővült utcai tiltakozásokba, mert nem akarják elfogadni a hongkongi választási reform Peking által diktált menetrendjét. A soron következő 2017-es kormányzóválasztáson ugyan első ízben minden választópolgár szavazhat, de csak azokra a jelöltekre, akiknek személyéről egy 1200 fős, a helyi társadalmi rétegeket szélesen képviselő bizottság dönt majd. A diákok viszont szabad, nyílt jelöltállítást követelnek, amely biztosítja, hogy nem csak Peking-barát politikusok kapnak esélyt a jelöltségre. A hongkongi alaptörvény, más néven "minialkotmány" kizárja a szabad jelölés rendszerét.

Hongkong kormányzója ugyanakkor a hét végén ismét azt hangoztatta, hogy a kínai kormány nem áll el az általa szabott menetrendtől, azaz a jelöltek előzetes kiválasztásától.