A második gyerek vállalására jogosult kínaiak töredéke él a lehetőséggel – közölte a kínai nemzeti egészségügyi és családtervezési bizottság, amely szerint mindenekelőtt társadalmi és gazdasági okok húzódnak meg a jelenség hátterében.

A 2013 őszétől fellazult központi családpolitika új előírásai szerint a kelet-ázsiai országban ma mintegy 11 millió pár jogosult második gyermek vállalására. Közülük ugyanakkor az elmúlt egy évben 700 ezren, vagyis alig 6 százaléknyian nyújtották be kérelmüket, jóval kevesebben a vártnál – derül ki a minisztérium adataiból.

A tárca korábban úgy becsülte, hogy az egykepolitika enyhítése – ami minden olyan párnak lehetővé teszi a második gyermeket, amelynek legalább az egyik tagja egyke – évi négymillióval növeli majd a kínai újszülöttek számát, az óvatosabb becslések is kétmillióval számoltak.

Az elmaradó gyerekvállalási kedv hátterében több tényező húzódik meg. Ezek egyike, hogy sok városban késve vezették be az új szabályokat, a pároknak így nem volt elegendő idejük a megfelelő tervezésre. Sanghajban márciustól legális a kritériumoknak eleget tévő párok számára a második baba, a 400 ezer jogosultból júliusig ugyanakkor alig 8 ezren jelentkeztek. Ugyancsak meghatározó az egykeként felnövő fiatalok gyerekvállalási preferenciája, a közvélemény-kutatások szerint a párok kétharmada az egygyermekes családmodellt támogatja – különös tekintettel a gyereknevelés és a megélhetés magas költségeire.

A több százmillió nyugdíjas országa

Központi kiigazítás nélkül ugyanakkor a demográfiai trendek könnyen visszaüthetnek az országban. Sok más térséghez – így Európa nagy részéhez vagy Japánhoz hasonlóan – a kínai társadalom öregszik. A 14 éves vagy annál fiatalabb lakosok aránya Kínában jelenleg a teljes lakosság alig több mint 16 százalékát teszi ki, ez 6 százalékkal kevesebb, mint 10 évvel ezelőtt. A 60 év feletti lakosság aránya ugyanakkor a 13 százalékot is meghaladja és ma már megközelíti a 180 millió főt. A Világbank becslései szerint 2050-re az arány 34 százalékra nőhet. 

A trendből fakadóan a munkaképes korú lakosság növekedése az előrejelzések szerint 2016-ban tetőzhet, majd 2030-ig 994 millió főről 961 millióra csökkenhet. Az elöregedés hosszú távon komoly munkaerőhiányhoz vezethet, az idősek arányának ugrásszerű növekedése ezen kívül hatalmas terhet ró majd a társadalombiztosítási és nyugdíjrendszerre, ezzel pedig az ország költségvetésére.