Az emírségekbeli WAM hírügynökség szombaton közölte, hogy Abu-Dzabi terroristává nyilvánított 85 szervezetet, amelyek meggyőződése szerint biztonsági fenyegetést jelentenek. Köztük vannak olyan fegyveres iszlamista csoportok, mint a kegyetlenkedéseiről hírhedt, Irakban és Szíriában nagy területeket elfoglaló Iszlám Állam, az al-Kaida nemzetközi terrorhálózat, a nigériai Boko Haram milícia, a jemeni húszi lázadók, valamint a Muzulmán Testvériség iszlamista mozgalom, de felkerült a listára tucatnyi mérsékeltnek tartott európai muzulmán csoport, sőt arab országokbeli és nyugati muzulmán segélyszervezetek is.

A Muzulmán Hittudósok Nemzetközi Szövetsége hétfőn nyilatkozatban követelte, hogy vegyék le a listáról. Juszef al-Karadávi, a szövetség egyiptomi születésű elnöke kijelentette: az Egyesült Arab Emírségek intézkedésének "nincs semmilyen jogi, logikai vagy racionális alapja, s nem előzte meg semmilyen elemzés vagy vizsgálat". 

A szövetség felhívta a figyelmet, hogy ugyanakkor a listára nem kerültek fel olyan csoportok, amelyek a muzulmánok elleni "nem iszlamista terrorizmusban" érintettek. Ez pedig kérdéseket vet fel a lista összeállítóinak szándékait illetően – írták. 

Élesen bírálta az intézkedést vasárnap a Svédországi Muzulmánok Egyesületének elnöke, Omar Mustafa is. Nézete szerint egyesületüket az abu-dzabi kormány bosszúból tette a terrorszervezetek listájára, amiért ismételten bírálták emberjogi aktivisták őrizetbe vételét az emírségekben.

Az Egyesült Arab Emírségek az intézkedéssel Szaúd-Arábia hasonló márciusi lépését követte. Ez egyes vélekedések szerint része volt a sivatagi királyság, az emírségek és Bahrein kampányának, amellyel nyomást akarnak gyakorolni Katarra, hogy csökkentse a közel-keleti iszlamista erőknek nyújtott támogatását. 

Cecilie Hellestveit norvég iszlámszakértő az emirátusok vezetése és a szaúdi királyi család közötti rokoni kapcsolatokra rámutatva úgy vélekedett, hogy Abu-Dzabi a lista összeállításával Szaúd-Arábia érdekeit követve cselekedett.