A Koszovói Felszabadítási Hadsereg az 1990-es években támadásokat hajtott végre a szerb rendőrség és a hadsereg tagjai, valamint a szerb hatóságokkal együttműködő "kollaboráns" koszovói albánok ellen. A szerb lakosság módszeres megfélemlítését, elűzését szolgáló különítményeik is voltak, amelyek több gyilkosságot hajtottak végre.

A félkatonai szervezet célja az volt, hogy Koszovó elszakadjon Szerbiától. Tevékenységével hozzájárult az 1998-1999-es koszovói szerb-albán fegyveres harcok kitöréséhez, illetve ahhoz, hogy Slobodan Milosevic jugoszláv elnök etnikai tisztogatást kezdjen Szerbia  főként albánok lakta déli tartományban.

A humanitárius katasztrófa megelőzése érdekében a NATO 1999 márciusában bombázni kezdte Jugoszláviát, a 78 napon át folytatott légicsapások vetettek véget a harcoknak. Koszovó ideiglenes ENSZ-igazgatás alá alá került, a biztonságról a NATO vezette nemzetközi békefenntartó erő (KFOR) gondoskodott. A tartomány 2008-ban kikiáltotta függetlenségét.

Visar Imeri, az Önrendelkezés nevű párt frakcióvezetője a hétfői parlamenti ülésen szomorú hírnek nevezte Veseli kinevezését, személyével szerinte "az alvilág embere" került a törvényhozás élére.

A 120 fős parlamentben 71-en szavaztak Veselire, 42 pedig ellene. Az új házelnök első beszéde előtt az ellenzék elhagyta az üléstermet.

A parlament fél évvel az előrehozott választások után alakult meg. Hétfőn koalíciós szerződést írt alá a két legnagyobb párt, Hashim Thaci eddigi kormányfő jobbközép Koszovói Demokrata Pártja és az Isa Mustafa vezette legnagyobb ellenzéki párt, a szintén jobbközép irányultságú Koszovói Demokrata Szövetség.