Oroszország nem készül senkivel sem háborúzni,  és kész mindenkivel együttműködni - jelentette ki szombaton Vlagyimir Putyin. Az orosz elnök az oroszországi Független Szakszervezetek Szövetségének Szocsiban rendezett kongresszusán jelentette ezt ki, egy nappal azután, hogy Moszkvában tárgyalásokat folytatott az ukrán válság rendezéséről Angela Merkel német kancellárral és Francois Hollande francia államfővel. 

AFP / Ria Novosti / Michael Klimentyev, pool

Az ukrán válság és az Oroszország elleni szankciók kérdésére kitérve Putyin kifejtette: szerencsére nem folyik háború Oroszország ellen, de tagadhatatlanul létezik olyan törekvés, hogy véglegesítsék az elmúlt évtizedekben kialakult világrendet. Olyan világrendről van szó - magyarázta az orosz elnök -, amelyet egyetlen feltétlen hatalommal rendelkező vezető irányít, aki azt hiszi, neki mindent szabad, mások viszont csak azt tehetik, amit ő megenged nekik, s ami csak az ő érdekét szolgálja. 

Putyin elutasította ezt a fajta világrendet, ugyanakkor hozzáfűzte: "Senkivel sem készülünk háborúzni, mi arra készülünk, hogy mindenkivel együttműködjünk". A Kreml vezetője elismerte, hogy a szankciók kétségtelenül károkat okoznak Oroszországnak, de szerinte senki sem jár jól velük. "Az olyan országgal szemben, mint Oroszország, ezek a szankciók nem lehetnek hatékonyak, noha kétség kívül okoznak bizonyos károkat" - mondta Putyin, aki szerint emiatt az országnak fokoznia kell önállóságát, elsősorban a gazdaság terén.

Porosenko: csak a minszki megállapodás stabilizálhatja a helyzetet

A kelet-ukrajnai konfliktust nem befagyasztani kell, hanem megoldani - jelentette ki mindeközebn szombaton a müncheni biztonságpolitikai konferencián Petro Porosenko, aki szerint azonban ez a válság mindaddig megoldatlan marad, amíg Európából és a tengerentúlról országa nem kap ehhez politikai, gazdasági és katonai támogatást .

Az ukrán elnök ezzel a kijelentésével határozottan jelezte, hogy szerinte a viszály megoldását nem szabad halasztgatni. "A béke helyreállítása a mi alapvető célunk, ennek érdekében egyesíteni kell erőfeszítéseinket" - mondta. "Mi saját függetlenségünkért és szuverenitásunkért harcolunk, de egyben Európa szabadsága és a világ biztonsága is kockán forog" - tette hozzá.

Porosenko nem rejtette véka lá, hogy szüksége van katonai támogatásra, országának "joga van" halált nem okozó fegyverekhez, mert éppen a fegyverek hiánya miatt húzódik el a konfliktus. Porosenko úgy látja: tartós megoldásra van szükség, a válság befagyasztása nem vezet a békéhez. 

Az ukrán elnök szenvedélyes hangú beszéde közben orosz katonák és tisztek ukrán területen talált útleveleit, egyéb személyi okmányait emelte a magasba, mintegy bizonyítékként arra, hogy orosz csapatok valóban jelen vannak az országban.

Biden: Nem hisszük, hogy Oroszországnak van joga ahhoz, amit művel

Vlagyimir Putyin orosz elnöknek meg kell értenie, hogy ha nem változtat az ukrán válságban követett politikáján, akkor továbbra is számolnia kell a Nyugat Oroszország számára költségeket okozó nyomásgyakorlásával - mondta az amerikai ugyanezen a konferencián.

Joe Biden az 51. müncheni biztonságpolitikai konferencián (MSC) elmondott beszédében hangsúlyozta, hogy Vlagyimir Putyin "túl sokszor ígért békét, és küldött helyette tankokat, csapatokat és fegyvereket" Ukrajnába, ezért az Egyesült Államok továbbra is  folytatja Ukrajna "biztonsági támogatását", de nem azzal a szándékkal, hogy háborúra ösztönözze, hanem azért, hogy meg tudja védeni magát.

"Nem gondoljuk, hogy van katonai megoldás" az ukrán válságra, "de azt sem hisszük, hogy Oroszországnak joga van ahhoz, amit művel" - mondta Joe Biden. Kiemelte, hogy az Egyesült Államok szerint "tisztességes békére" van szükség, az ukrán népet pedig megilleti az önvédelem joga.

Lavrovval egyeztetett a NATO-főtitkár

Eközben szombaton a NATO főtitkárával egyeztetett a müncheni biztonságpolitikai konferencián az orosz külügyminiszter. A TASZSZ hírügynökség jelentése szerint Szergej Lavrov a Jens Stoltenberggel folytatott tárgyalásokon kifogásolta, hogy Oroszország határainak közvetlen közelében megnövekedett a hadgyakorlatok száma, ami - mint fogalmazott - konfrontációhoz vezethet.

A NATO főtitkára a találkozón kifejezetten védelmi jellegűnek minősítette a szövetség csütörtöki döntését kelet-európai katonai képességeinek növeléséről. Ennek keretében a védelmi miniszterek elhatározták, hogy rövid időn belül a szövetség területén bárhol bevethető, mintegy 5000 fős dandárt állítanak fel. Ezzel a szervezet úgynevezett gyorsreagálású erőinek létszáma 30 ezerre bővül.

Stoltenberg közölte: Lavrovval egyetértettek abban, hogy fenntartják a párbeszéd csatornáit.