Dercsényi Dávid
Dercsényi Dávid
Tetszett a cikk?

Krízis, megszorítások, áldozattudat, sértettség: ilyen helyzetben a világon szinte mindenhol megindul a bűnbakkeresés és a dicső múltba révedés. Görögország sem kivétel ez alól, ahol az új dodekateisták meglepő módon politikai értelemben véve nem jobboldali szélsőségesek, támogatnák a valódi önkormányzatiságot, és elítélik az oligarchikus politikai rendszert. A többistenhitük szerint eredendő bűn sincs. Tiszták és tiszta kezekkel válnának új nemzeti vallássá.

"A magyar és a sumér nép rokonságban állt, Jézus Krisztus pedig sumér nép utódjának számító pártusoktól származott, tehát őseink között tisztelhetjük. Az egyház azonban Jézus halála óta folyamatosan meghamisította a történelmet, így élhet a mai hitt (sic!), miszerint a Megváltó ereiben színtiszta zsidó vér csörgedezett." Ilyen és ehhez hasonló eszmék nemcsak Magyarországon bukkannak fel, hanem más válságban lévő országokban, társadalmakban, ahol az adott nép a világ kulturális örökségének letéteményeseként, vélt vagy valós régi dicsőségében igyekszik magát láttatni. Borongás a jelen keserű állapota fölött és nagy adag kisebbségi érzés.

Épp Görögországot kerülte volna el a kurzus, ahol a démosz uralma először megvalósult, még ha annak nem is volt semmi köze a mai népképviseleti demokráciához? Pont az ókori görög vallási mitológia ne kelne újra életre, amely a római vallást is megteremtette? A náci Arany Hajnal a megalakulása óta ókori görög szimbólumokat használ, az ókori görög dicsőségre apellál. Tőlük teljesen függetlenül is vannak azonban újmódi Zeusz-hívők, akik éppenséggel nem a görög áldozattudat és bűnbakkeresés hagyományos útjait járják – sőt, meglepően progresszívek, és izgalmas dolgokat állítanak.

Sosem tűnt el teljesen

Hivatalosan 1997 óta rendeződnek szervezeti formába az új dodekateisták, azaz 12-istenhitűek (hat férfi, hat női isten létezik tökéletes egységben), vagy ahogyan ők hívják, a görög nemzeti vallás hívői. Innentől létezik a Görög Nemzetek Legfelsőbb Tanácsa. Nem elismert vallásként (mert olyanok csak a három nagy egyistenhitű vallás és azok leágazásai válhatnak Görögországban), hanem társadalmi szervezetként működik a közösség, ernyőszervezetként sok-sok kisebb sejtet fogva át. Állításuk szerint több ezer tagjuk, követőjük van, de erről nem tudni biztosat. Az biztos, hogy elegen vannak ahhoz, hogy fenntartsák magukat.

AFP / Louisa Gouliamaki

A vallási gyakorlatokon a fényképek tanúsága szerint vörös-fehér leplekbe, tunikaszerű ruhába öltözött nők és fehér ingbe-nadrágba öltözött férfiak vesznek részt. Mivel az ókori szentélyeket nem használhatják, ezért különböző lakásokban, illetve természeti helyeken gyűlnek össze. Nemcsak szigorú értelemben vett vallási rítusok alkalmával találkoznak, hanem előadásokat is tart az "egyház". A rítusok része az áldozat is: az összejövetelen megkapják az istenek beleegyezését a természet javainak az elfogyasztására. Elvileg kétféle áldozat létezik: véres és vér nélküli, de az előbbit hanyagolják. Legutoljára a nyári napfordulót ülték meg ünnepként.

A vallás számára lényegében az összes ókori szöveg forrásként, szent szövegként funkcionál. A többistenhitű ókori görög vallás az olvasatuk szerint sosem tűnt el teljesen, a görög történelemben többször vissza-visszatért. Az új dodekateisták álma, hogy egy napon elismert vallás lesznek, és visszakapják az ókori szentélyeket vallásgyakorlás céljára, de még távolabbi céljaik közt szerepel az eredeti státuszába visszaállított görög nemzeti-vallási egység. "A mai elvadult társadalom humanizálásásáért küzdünk, az örök hellén értékek és elvekre alapozva, amelyek az embert a civilizáció megalkotására, szellemi kiművelésre, széles körű érdeklődésre és toleranciára vezették. Ezek teszik őt az isteneknek méltó társasággá."

Az isteneknek nincs nemük

A Görög Nemzetek Legfelsőbb Tanácsa azért legfőbb, mert egy 1993-ban kezdődő tárgyalássorozat végén jött létre a korábbi elődszervezetek egyesülésével – ugyanakkor csak ernyőszervezeti funkciókkal. A "görög nemzetek" kifejezés a múlthoz való viszonyra utal: a görög nép (ethnikos) eredetileg azokat jelentette, akik ugyanazt az őshonos identitást és értékrendet vallották magukénak. A vallás követői szerint ezt az eredeti jelentést kellene megtisztítani az évezredek alatt rárakódó különböző kulturális-történeti hatásoktól, és visszatérni a görög nép eredeti értelmezéséhez.

Míg Magyarországon tipikusan a szélsőjobbon találta meg a helyét az összes ősmagyar-sámánista hívő, addig a dodekateisták elutasítják a szélsőségeket. A polgárok aktív részvételét hirdetik a közéletben, alapvető elvük az önkormányzatiság és igazi demokrácia. "Amely teljesen különbözik a mai parlamenti karikatúrától, ami a legjobb esetben is választott oligarchia." Nem tudják elfogadni a hellenisztikus és bizánci hatalomgyakorlás formáit sem, a monarchiát vagy a zsarnokság egyéb formáit. A szervezet az önkormányzatiságban hisz, és abban, hogy profi politikusok helyett a közösségek tagjai vetésforgóban vigyék a közügyeket. Kinevezett papok sincsenek a vallásban, bárki lehet "pap", akinek van erkölcsi érzéke, és képes az istenek elé állni, legyen férfi vagy nő.

Jön Zeusz
AFP / Tiziana Fabi

Nem megy el szó nélkül a szélsőségek mellett sem a Tanács: az Arany Hajnalnak és társainak, illetve elődeinek nincs joga és alapja az ókori görögségre hivatkozni. A kereszténység is kizsákmányolta és eltorzította az ókori tradíciót. De megkapja a magáét a görög baloldal is: a Tanács véleménye szerint ők tehetőek felelőssé a nacionalisták és fasiszták felemelkedéséért.

Az identitás nem faji alapú

Az egyik legfontosabb kérdés: a modern görögök mennyiben tekinthetőek az ókori görögök leszármazottjának szellemi és genetikai értelemben? Nemzeti-történeti szinten van kontinuitás, mondja a Tanács, ebben a szellemben tört ki például az 1821-es görög szabadságharc. "A hellén tudat elszigetelt sarkocskákban túlélte a bizánci zsarnokságot", fogalmaz a szervezet, hisz ehhez elhivatott és elszánt követők maroknyi csoportja is elég. Mi a helyzet a genetikai folyamatossággal? "Ez lényegtelen kérdés", mondja a Tanács, hisz az igazi hellén identitás nem faji alapú ("komikus is lenne, hisz a faj kifejezés az ókorban klánok csoportját jelölte"). A görög történelem tele van különböző nemzetiségű görög hősökkel – aki a vérét áldozza Görögországért, jó hellén, nem érdekes a származása. "A görög soviniszták még nem álltak elő olyan elfogadható magyarázattal, ami elfogadhatóvá teszi önellentmondásos elveiket."

Az isteneket sem úgy kell elképzelni, ahogy irodalmi és egyéb tanulmányainkból emlékszünk rájuk. Ókori források alapján a Tanács úgy fogalmaz: "az istenek személytelen lények, tudást és halhatatlanságot birtokolnak". Az istenek egységet alkotnak a materiális világgal, és folyamatosan belengik. A szent misztériumok működtetőiként örökkévaló formációban vesznek részt "a formák folyamatos szintézisében és de-szintézisében". Ezért nincs jelentősége, hogy az isteneknek milyen a neme.

Egy papnő szertartás közben
AFP / Louisa Gouliamaki

A görög nemzeti vallás hívei visszautasítják a rosszindulatú cimkézést, amelyek amúgy a kereszténység logikáját tükrözik vissza: nem pogányok, nem bálványimádók, nem "hálátlanok, akik nem értékelik, hogy Jézus értük halt meg a kereszten", mivel úgy tartják, alapvetően eredendő bűnük sincs, amitől meg kellene szabadítani minket.

Kereszténységellenesség, a politikai szélsőségek, rasszizmus elutasítása, a jelenlegi diszfunkcionális, korrupt és oligarchikus politikai rendszer éles kritikája jellemzi tehát hivatalosan a görög többistenhitű egyházat. Lehet, hogy egyszer Zeusz menti meg Görögországot?

HVG

HVG-előfizetés digitálisan is!

Rendelje meg a HVG hetilapot papíron vagy digitálisan, és olvasson minket bárhol, bármikor!