A Kurdisztáni Munkáspárttal (PKK) való békefolyamatot 2012-ben az akkor még miniszterelnöki tisztséget betöltő Erdogan kormánya kezdeményezte. A cél az 1984 óta 40 ezer ember halálát okozó lázadás lezárása volt. A török elnök most azt mondta: ennyi volt.
Lehetetlen továbbvinni a békefolyamatokat a Kurdisztáni Munkáspárt (PKK) kurd szervezettel - jelentette ki Recep Tayyip Erdogan török elnök kedden egy sajtótájékoztatóján Ankarában.
Erdogan szerint nem lehet azokkal békülni, akik fenyegetést jelentenek "nemzeti egységünkre és testvériségünkre". Az említett békefolyamatot 2012-ben az akkor még miniszterelnöki tisztséget betöltő Erdogan kormánya kezdeményezte a PKK-val. A cél az 1984 óta 40 ezer ember halálát okozó lázadás lezárása volt.
Törökország múlt héten légi hadjáratot indított az Iszlám Állam (IÁ) szélsőséges szervezet ellen. Ankara az ENSZ-főtitkárnak küldött levelében döntését azzal indokolta, hogy a szíriai kormány nem képes, és nem is akar fellépni a szervezet ellen, amely Törökország biztonságát is veszélyezteti.
A kampány során az IÁ állásai mellett azonban a PKK észak-iraki létesítményeit is támadták. Törökország az utóbbi napokban a török biztonsági erők tagjai ellen elkövetett, a szakadár mozgalomnak tulajdonított támadások miatt kezdte lőni állásaikat.
Ahmet Davutoglu török kormányfő hétfőn kijelentette, országa addig folytatja a PKK elleni katonai offenzívát, amíg a lázadó kurdok le nem teszik a fegyvert. A kurd szakadárok korábbi közlése szerint a török légierő támadásaival értelmét vesztette a 2013-ban érvényben lévő tűzszünet.
Mevlüt Cavusoglu török külügyminiszter hétfőn azt állította, hogy a PKK kurd lázadói - kihasználva, hogy Törökország harcba kezdett az IÁ-val -, "fokozták törökországi támadásaikat és terrorcselekményeiket", s "ezért kell támadnunk a PKK észak-iraki állásait".
A június 7-i törökországi parlamenti választáson a szavazatok 13 százalékát nyerte el az ellenzéki kurd Demokratikus Néppárt (DEHAP), ami jelentősen hozzájárult ahhoz, hogy az Erdogan alapította párt, a kormányzó Igazság és Fejlődés Pártja (AKP) elveszítette tizenhárom éve meglévő abszolút többségét, s így koalíciós kormányt kellene alakítania. Ezt azonban azóta sem tette meg, s a török ellenzék szerint Erdogan ezt hátráltatja is azzal a céllal, hogy előre hozott választásokat írhasson ki az abszolút többség reményében.
Egyes kurdok szerint az államfő azért akarja újra felszítani a kurdok és a törökök közötti viszályt, hogy a DEHAP veszítsen népszerűségéből, és a felkorbácsolt török nacionalizmus révén több szavazót nyerjen meg az AKP-nek.
A török elnök többször is megvádolta a DEHAP-ot azzal, hogy kapcsolatban áll a PKK-val.
Jurij Gagarinnak és Farkas Bertalannak is hatalmas, nyitott autós felvonulást szerveztek Budapesten, miután visszatértek az űrből és erre a propaganda is készült rendesen. Magyarországon már szinte hagyománya van az asztronauták köszöntésének, de az utolsó óta is eltelt 45 év. Nem tudni, Kapu Tibort mivel fogják fogadni, mindenesetre az MNB már rárepült az űrrepülésére.
Politikusokat, és résztvevőket kérdeztük Tusványoson arról, hogy el tudják-e képzelni, hogy a Fidesz 2026-ban ellenzékbe kerül.
