Idén se lesz indiai bikaviadal, pedig a kormány rábólintott

Idén sem tarthatják meg a bikaviadal indiai változatát a déli Tamilnádu államban, noha a szövetségi kormány a közelgő helyi választásokra tekintettel megpróbálta újraengedélyezni a 2014-ben betiltott népszokást.

  • MTI MTI
Idén se lesz indiai bikaviadal, pedig a kormány rábólintott

Az indiai legfelsőbb bíróság kedden újabb határozatban erősítette meg a dzsallikattu néven ismert támilnadui bikaviadal tilalmát, amelyet 2014-ben mondott ki az állatok védelme érdekében, és amelyet a környezetvédelmi minisztérium idén fel akart oldani.

A dzsallikattut a tamil aratási ünnep részeként rendezték meg évszázadok óta - a hagyomány hívei szerint már kétezer éve -, és idén a napja péntekre esett volna. A tamil bikafuttatáson nem ölik meg az állatokat, hanem az őket kergető férfiak ezrei megpróbálják a földre teperni őket, hogy megkaparintsák a szarvukra erősített díjakat. 

Állatvédők régóta harcoltak a dzsallikattu betiltásáért, mert szerintük a hagyomány állatkínzás, a futtatáson a bikákat olykor megitatják alkohollal, hogy azok elveszítsék tájékozódó képességüket, és az állatok számos sebesülést szereznek, miközben üldözőik botok és kések segítségével megpróbálják legyűrni őket. 

Aktivisták szerint a szövetségi kormány azért akarta engedélyezni a bikavidalt, mert Tamilnádu államban idén választásokat tartanak és bármelyik párt, amely ellenzi ezt a népszerű ősi hagyományt, óhatatlanul elveszíti a választást. 

Indiai bíróságok a közelmúltban több állatfaj védelmére siettek. Radzsasztán államban például az év elején betiltották az elefántpólót, tavaly a legfelsőbb bíróság országszerte betiltotta a kakas- és kutyaviadalokat, Maharástra államban pedig az ökör húzta szekerek versenyét. Mumbaiban, India üzleti fővárosában egy bíróság elrendelte, hogy 2016 júniusáig számolják fel a város emblematikus lovaskocsiversenyét.

Egy Orbán-kormány nem érne meg négy évet sem Franciaországban

Egy Orbán-kormány nem érne meg négy évet sem Franciaországban

Jehan Paumero húszas évei elején, bordeaux-i bölcsészként jött Magyarországra 2003-ban, miután elfogadta egy pécsi gimnázium állásajánlatát. Előtte csak a Sziget miatt járt itt, de megígérte magának, hogy még visszatér – egy helyett végül több mint húsz évet maradt. Hogyan látja egy köztünk élő francia a magyarokat? Miért érzi itt szabadabbnak magát, mint otthon, és mi az, ami miatt közelebb érzi magához a magyar társadalmat? Mit gondolnak a franciák Magyarországról, és mit válaszol, ha nekiszegezik a kérdést, hogy milyen diktatúrában élni?