Mint tegnap megírtuk, katasztrófa közeli helyzet alakulhat ki a szír–török határon, miután Aleppo városából és a környező falvakból már sok ezer ember indult el, és még fog elindulni, hogy átmenjen Törökországba. A hivatalos szervek az ENSZ Menekültügyi Főbiztossága (UNHCR) szerint kézben tartják a helyzetet, de senki nem tudja, mi lesz, ha az orosz bombázások és a szír hadsereg könyörtelen, és civileket egyáltalán nem kímélő harcmodora miatt a tartományban élő 320-350 ezer ember is megindul Törökországba, amely már így is alig bírja a területén lévő 2,5-3 millió szír menekült ellátását.

Kerim Balcit, a török Turkish Review angol nyelvű folyóirat főszerkesztőjét is megkérdeztük, hogy látja Törökország helyzetét, illetve milyen fejleményekre számít akkor, amikor az Aszad-pártiak orosz–iráni segítséggel feltartóztathatatlanul törnek előre. Balci elég negatív képet festett a jövőről, és magyar áthallásokat sem nehéz felfedezni az elemzésében.

Megerősödhet az Iszlám Állam

Az aszadi előretörésnek szerinte két következménye lesz: az al-Kaidához közeli szír ellenzéki erők egyesülni fognak az Iszlám Állam égisze alatt, és az ellenőrizhetetlen iraki és (kisebb részt) szír sivatagi és hegyi területekre fognak visszavonulni. Ezáltal az eddig is instabil észak-iraki Kurdisztán még tovább destabilizálódik.

A másik következmény pedig az lesz, hogy az újabb etnikai tisztogatás nyomán szunniták és türkmének újabb tömegei fognak elmenekülni. Balci szerint további kétmillió ember menekülhet át Törökországba, amit Ankara már végképp nem tud elviselni. Ezért ezt megelőzendő, valószínűleg egy 10-15 km-es határmenti szakaszt fognak kialakítani Szíriában, ahová letelepítik a menekülteket, és amelyet valamilyen formában uralma alatt tartanak majd – akár harcoló alakulatokkal, akár úgy, hogy a katonákat a szaúdi–katari államok adják majd, Ankara pedig fegyver nélküli támogatást nyújt. Ebben az esetben a törököktől függő szatellitvárosok – vagy óriási menekülttáborok – alakulnak majd ki szíriai területen, amilyenek most is léteznek, mint Urfa és Gaziantep.

Szíria többször is kinyilvánította, hogy ha a török hadsereg szíriai földre lép, azt hadüzenetnek veszi. Bár Balci szerint kicsi az esélye a szíriai támadásnak, és nem is lóg a levegőben egy szír–török háború, "általában ezek a háborúk úgy törnek ki, hogy semmi előjelük nincs".

SMS-sel mentik a tanárokat

A szíriai előretörés és újabb menekültválság Törökország belpolitikájára is kihat. A hadsereg 2003-ban és 2011-ben is gyakorlatilag puccsot tervezett Erdogan és az Igazság és Fejlődés Pártja ellen, amit az igazságszolgáltatás felgöngyölített, több tucat magas rangú tábornokot el is ítéltek. Most a hadsereg újra aktív a politikában. Délkeleten, azaz Törökország kurd területein ki nem mondott hadiállapot van érvényben, a haderő ostrom alatt tart egész városokat, embereket ölnek, és senkit nem ér retorzió, felelősségre vonás, mindent elfed a "Harc a terror ellen" ideológiája.

Balci szerint ez azt jelenti, hogy megint 1993-ban vagyunk, amikor is a hadsereg egy be nem jelentett puccsot hajtott végre, és gyakorlatilag irányította a polgári kormányt. Az oktatási minisztérium SMS-t küld az érintett városok tanárainak, hogy másnap jelenjenek meg Isztambulban továbbképzésen – mindenki tudja, hogy így vonja ki az állam az alkalmazottait, nehogy a másnapi hadműveletek miatt bajuk essen. "A polgárok nem urai többé az államnak, a hadsereg az", állítja Balci. Az állam véd- és dacszövetséget kötött a hadsereggel, Erdogan pedig nem polgári vezető többé a főszerkesztő értelmezésében.

A szíriai előretörés, a menekültáradat a hadsereg olyan offenzíváját eredményezheti, amely után megint egy évtizedre és tíz bátor ügyvédre lesz szükség, hogy visszaszoríthassák a katonákat a laktanyákba. A kurd terrorszervezet, a PKK előretörése is a hadsereg megerősödését segíti. (A modern Törökországban a hadsereg többször is átvette a hatalmat a polgári kormánytól, sokszor a nyugatos értékek védelmezőit látták bennük az ingadozó országban – a szerk.) Balci szerint a hadsereg célja nem az, hogy átvegye a hatalmat, hanem Erdogan vele összefogva terjesztheti ki elnöki hatalmát, módosíthatja az alkotmányt, és egyesítheti a most még szétválasztott hatalmi ágakat. "Nem mindegyik tábornok antidemokratikus, de egy sem fog szembemenni a hadseregben uralkodó általános hangulattal."

Az afgán forgatókönyv ismétlődhet

Ha az Iszlám Állam megerősödik, és a szír–orosz–iráni–kínai harci koalíció (miután a Szabad Szír Hadsereget legyőzte) megindítja ellene a harcot, akkor az is várható, hogy harcok a hegyekbe, a kurd területekre tevődnek át, ahol a bombázókkal nem lehet sikereket elérni – ezt láttuk Afganisztánban is. A PKK Balci szerint elhagyta a hegyes területeket, a városokba tette át állásait, egyszóval a hegyekben most hatalmi vákuum van. És ahogy az afganisztáni tálibok is Pakisztánba költöztették át a székhelyüket a bombázások elől, amely ország ma egy bukott állam, úgy válik Törökország keleti része is ilyenné Balci szerint.

A török titkosszolgálat szerint az Iszlám Államnak 3000 titkos sejtje van már Törökországban – ezek olyan bázisok, amelyekre építve lehet terjeszteni a kalifátusi ideológiát az országban. Ez a legveszélyesebb Törökországra nézve, hisz az Iszlám Állam történelmi előképeként tekintett kalifátus fővárosa Isztambul volt, és az ő ciklikus, körkörös világképük szerint el kell jönnie az időnek, amikor újra a török város lesz a fővárosuk. Mivel a kalifátus 1924-ben összeomlott, logikus, hogy a száz- és ezeréves ciklusokban gondolkodó Iszlám Állam-ideológia szerint 2024-ben ismét a fekete zászlónak kellene lobognia a város felett. Balci szerint az Iszlám Állam elég gazdag és hatalmas ahhoz, hogy nagy számú támogatót találjon ehhez a tervéhez.

Kerim Balci

A 44 éves török akademikus, újságíró és író Balci a Turkish Review című török-angol nyelvű kéthavi lap főszerkesztője. Balci a kiadóvállalat egyéb termékeibe és más török sajtótermékekbe is gyakorta ír publicisztikákat, valamint közel-keleti eseményekről is tudósít. A Boszporusz Egyetemen fizikát, illetve politikatudományokat és nemzetközi kapcsolatokat tanult, és mesterképzést is abszolvált a Héber Egyetemen Jeruzsálemben, ahonnan nyolc éven át tudósított. Balci jelenleg a PhD-fokozat megszerzésén dolgozik a brit Durham Universityn nyelvészeti témában. Emellett a multikulturalizmus mellett érvelő dialóguscsoportokban is dolgozik Európa-szerte. Két és fél évig volt a Dialógus Társaság elnöke, szerkesztett kötetet, amely az amerikaiak legutóbbi iraki beavatkozását elemezte. Balci publikációiban a közel-keleti, a török, a regionális amerikai politikát elemzi, és a vallások közti dialógus témáját is boncolgatja.