A megye aknamentesítése 819 millió kunába (közel 35 milliárd forint) került, amelynek 53 százalékát állami költségvetésből finanszírozták. 1996-tól a területen összesen 116 ember sérült meg aknabalesetben, közülük 41-en halálosan. Vukovár-Szerémség megye a harmadik megye, amelyet az elmúlt húsz évben sikerült teljesen megtisztítani az aknáktól. Korábban Dubrovnik-Neretva megyét és magyar határhoz közeli Verőce-Drávamente megyét nyilvánította aknamentes területnek a HCR. Horvátország a világ gyalogsági aknák által leginkább veszélyeztetett országainak egyike. 

A horvát aknamentesítő központ (HCR) adatai szerint az 1990-es évek első felében kirobbant délszláv háborúból visszamaradt aknagyanús területeknek több mint a felét tisztították meg eddig. Még 9 megyében – összesen 71 város és járás területén – mintegy 486 négyzetkilométernyi területet kell átvizsgálni. A HRC adatai szerint közel 46 ezer aknát kell még hatástalanítani, nagyrészt azokon a területeken, ahol intenzív harcok folytak a háború alatt. Ilyen veszélyeztetett terület a Drávaszög is, ahol a horvátországi magyar lakosság 70 százaléka él. Az ország területén jelenleg is 13 ezer tábla hívja fel a figyelmet az aláaknázott területekre. 

Az aknamentesítést 2019-ig tervezik befejezni a horvátok, a munkálatok menetét azonban nagyban befolyásolják az anyagi lehetőségek. 1991-től mostanáig az ország területén összesen 1979 ember sérült meg aknabalesetben, közülük 511 bele is halt sérülésébe. Horvátország 1997-ben az elsők között írta alá az ottawai egyezményt, amely tiltja a gyalogsági aknák telepítését, gyártását, kereskedelmét, valamint előírja az aknakészletek megsemmisítését és az aknamezők felszámolását.