Josef Mengele is küldött testrészeket kísérletezésre abba a hírhedt berlini intézetbe, amelynek közelében most rengeteg emberi csont került elő a földből. Széttört koponyát, fogakat, gerinccsigolyákat és egyéb csontokat találtak, köztük gyermekek maradványait.
Német régészek nagy mennyiségű emberi csontot találtak egy olyan hajdani berlini orvostani intézet mellett, ahol náci tudósok kutatásokat végeztek haláltáborok áldozatainak testrészein. Az emberi darabokat mások mellett Josef Mengele, a szadista SS-orvos küldte nekik.
Szakértők azóta folytatnak vizsgálatot az előkelő Dahlem negyedben lévő, a berlini Szabad Egyetemhez (FU) tartozó ingatlanon, hogy 2014-ben, útépítés közben néhány emberi csont került elő.
Az idén július közepe és augusztus közepe között végzett ásatások során számos széttört koponyát, fogakat, gerinccsigolyákat és egyéb csontokat találtak, köztük gyermekek maradványait - jelentette be csütörtökön közleményben az egyetem.
A gödörből előkerültek egy gipszből megformált emberi test maradványai is, egyes csigolyákon pedig enyvet találtak, ami arra utal, hogy a csontok egy része közszemlére tett csontvázakból származik.
A 2014-ben talált csontokat annak idején különösebb vizsgálat nélkül hamvasztották el, amit akkor sokan kritizáltak is. A mostani lelet új esélyt jelent az emberi maradványok eredetének és elföldelésük körülményeinek tisztázására - hangsúlyozza az FU közleménye.
A kutatók összefüggést gyanítanak a csontok és az egykori Vilmos Császár Antropológiai, Emberi Örökléstani és Fajegészségi Intézet (KWI) között, amely 1945-ig működött a közelben. A jóval a nácizmus előtt alapított világhírű Vilmos Császár Társaság tekintélyes intézmény volt, olyan nagy tudósok irányítása alatt állt, mint Albert Einstein. A náci diktatúra idején azonban - amúgy is megváltoztatott - neve szorosan összefonódott az áltudományos faji kutatásokkal. Náci orvosok, köztük a hírhedt auschwitzi Josef Mengele küldtek oda emberi testrészeket tanulmányozásra.
Az egykor hírhedt intézet mellett talált csontok feltárására 2015-ben alakult munkacsoport az egyetem, az emlékhelyekért felelős berlini hivatal és a Max Planck Társaság szakértőiből, akik a nácizmus zsidó és roma áldozatait képviselő csoportokkal szoros együttműködésben dolgoznak.
Az idén talált csontokat most vizsgálatnak vetik alá, hogy megállapítsák a holtak korát és nemét, és azt, hogy hány embertől származhatnak a maradványok, eredmények legkorábban az év végére várhatók.
A KWI-t magába olvasztó Max Planck Társaság egyébként idén elrendelte orvostani gyűjteményének teljes átvizsgálását, miután a náci eutanáziaprogramból származó emberi agyakat találtak benne - e program során pszichiátriai pácienseket és mentális fogyatékosokat öltek meg, hogy "megtisztítsák" tőlük a társadalmat.
Június utolsó hétvégéjén Szerbiában és Magyarországon is új erőre kapott a tiltakozás a rendszer ellen, Budapesten a Pride, Belgrádban a Vitus-napi tüntetések vitték az utcára a megfáradni látszó ellenzékieket.
„A nyarat végig kellene dolgozni” – olvasható a dokumentumban, amelyből elvileg az is kiderül, mikorra tervezik a következő békemenetet.
Egyszerre többet is.
Alsó hangon hatmillió forintot viselt magán.
Új eszközöket kaphat a rendőrség a rendzavarók távoltartására.
A politikus azt mondja, ők nem elemezgetni akarják a politikát, hanem értékek mentén építenének közösséget.
