Amerikai idő szerint január 20-án dél körül a 70 éves Donald Trump leteszi elnöki esküjét a legfelsőbb bíró, több tízezer amerikai és a közvetítések nyomán az egész világ nyilvánossága előtt. Ezzel megkezdődik az Egyesült Államok 45. elnöksége (valójában csak a 44. elnök lesz, Grover Cleveland ugyanis nem két egymást követő ciklusban lett elnök, 1884-ben és 1892-ben nyert választásokat, így azt két külön elnökségnek számolják). Trump lesz az Egyesült Államok legöregebb elnöke. Ha szerencséje van, akkor sütni fog a nap, és nem kell az ünnepséget a Capitoliumban tartani, mint amikor 1909-ben William Howard Taft vagy 1985-ben Ronald Reagan kénytelen volt a zord időjárás miatt oda bevonulni.

Donald Trump kapmányrendezvényen Hershey.ben 2016 novemberében.

AFP / Nurphoto / Bastiaan Slabbers

Mit jön ezután? Mi történik január 21-én szombaton a hagyományos elnöki imán és egy több tízezres, a nők jogaiért szervezett ellendemonstráción kívül? És persze leginkább mi várható az elkövetkező 100 napban, négy évben? Mire számíthat a világ, és mire Magyarország? Az új elnök elhíresült Twitter-bejegyzéseiből ezt nehéz kihámozni, a honlapján is csak kicsit összeszedettebb válaszokat találhatunk a kérdésre.

Tényleg annyira jó ez nekünk?

Kezdjük talán a Magyarország számára is legfontosabb szakpolitikával, a külüggyel. A magyar kormány és holdudvara el van ájulva Trump győzelmétől, de átlapozva, mire készül az új elnök a világpolitikában, kicsit elhamarkodottnak tűnik a lelkesedés. Röviden: békülés Oroszországgal, egyre erősödő ellentét az erősödő Kínával, az iráni atommegállapodás megváltoztatása, szigorúbb Irán-politika, az Iszlám Állam “földbedöngölése”, a militáns iszlám legyőzése (“ahogy a hidegháborút is megnyertük” – Trump), az illegális bevándorlók szűrésének szigorítása. Arról, hogy mit tartogat Trump Európa számára, nem sokat tudtunk meg. Angela Merkel menekültpolitikáját keményen bírálta, a vállalt befizetésekkel elmaradó NATO-tagokat szintén kritizálta, és ezt akár magunkra is vehetjük. Még azt is meglebegtette a pénteken hivatalba lépő elnök, hogy az Egyesült Államoknak akkor kell segítséget nyújtania a bajba került tagországoknak (például az Oroszországgal határos balti államoknak), ha ők is teljesítik a vállalásaikat.

Ki lesz a boltban?

Trump kereskedelemmel kapcsolatosa elképzelései sem biztos, hogy a magyar érdekekkel párhuzamosan futnak majd. Az új elnök tervei szerint az Egyesült Államok kivonul a Transzatlanti Kereskedelmi és Beruházási Partnerség (TTIP) előkészítéséből (amelyet a magyar kormány támogat), magas adókkal hazakényszeríti az amerikai piacra termelő vállalatok külföldi kitelepüléseit. Újratárgyalná a Észak-amerikai Szabadkereskedelmi Egyezményt is, és még azt is meglebegteti, hogy ha követelései nem teljesülnek, akkor az USA egyszerűen otthagyja a megállapodást. A pénzügyminisztert arra fogja utasítani, hogy Kínát nyilvánítsa valutaspekuláns szereplőnek, de egyéb Kínával kapcsolatos problémás kereskedelmi ügyeket is elő fognak kotorni ígéretei szerint, melyeket a Kereskedelmi Világszervezet elé tárnak.

A védelem támadás, a támadás védekezés

Az új elnök nem lesz szűkmarkú viszont a hadsereggel. 540 ezer főre növelné az aktív haderő létszámát, újjáépítené az amerikai flottát, a hadihajók létszámát 350-re növelné (az amerikai flotta még a légierőnél is fontosabb az USA globális katonai jelenléte szempontjából), 1200 új katonai repülőt biztosítana a légierő számára, és a hadosztályok számát is növelné, 36-ra. Érdekes módon a védelmi kiadásoknál jelentkezik egy olyan ígéret is, amely a Trump–Putyin-barátság korai végét is jelentheti. Az új elnök ugyanis a globális fenyegetések miatt komolyan befektetne a rakétavédelmi rendszerbe. Obama elnök alatt ugyanerre hivatkozva bővítették az amerikai rendszereket Kelet-Európában, jelentősen hozzájárulva ezzel az orosz-amerikai kapcsolatok elhidegüléséhez. Lehet, hogy Trump sokat köszönhet a demokraták levelezési rendszere ellen elkövetett orosz támadásnak, azonban láthatóan tudatában van annak, hogy a veszély valós, ezért a kibervédelmi rendszer teljes átvizsgálását és a sérülékeny területek fejlesztését irányozza elő.

Amerikai Osprey-repülőgépek a USS Bonhomme Richard fedélzetén.

AFP / Anthony Wallace

Nem csak pincsik veszik majd körül

Érdemes Trump ígéretei mellé helyezni azt a személyi állományt is, akikkel a tervei végrehajtását képzeli. A korábban Putyin személyes ismerőseként is számon tartott Rex Tillerson külügyminiszter-jelölt például a szenátus illetékes bizottság előtti meghallgatásán már korántsem tűnt olyan barátságosnak az oroszokkal szemben, mint ahogy azt korábban írták róla. James Mattis leendő védelmi miniszter pedig egyenesen nagy fenyegetésnek nevezte az orosz hatalmi politikát, amely ellen szerinte az elrettentés politikájával kell fellépni. Ettől függetlenül a Trump-kabinet több tagja valószínűleg jutalomból kinevezett kegyenc, de még így is van rá remény, hogy a világot sokszor kicsit túlságosan is leegyszerűsítő, csípőből politizáló elnök mellett integráns személyiségek is beleszólhatnak majd az amerikai világpolitika alakulásába.

.

Trump keze ide is elér: így osztja meg a magyarokat az új amerikai elnök - felmérés

A magyarországi jobboldali pártok szavazói között nagyobb arányban vannak azok, akik örülnek annak, hogy Donald Trump lesz az Egyesült Államok következő elnöke, a baloldali szimpatizánsok között viszont nagyon alacsony a republikánus politikus támogatottsága itthon is - derül ki a Medián friss felmérésnek eredményeiből.