"Európát az utóbbi években sikerült oldalvonalra szorítani" - mondja Norbert Röttgen, a német szövetségi parlament, a Bundestag külügyi bizottságának abban a videóban, ami a pénteken kezdődő müncheni biztonságpolitikai konferenciát harangozza be. Ezzel pedig nagyjából fel is vázolta a rendezvény egyik legfontosabb kérdését, visszakapszkodhat-e egy egységes Európa a világ legfontosabb döntéshozói szerepébe, vagy akár az egység is elveszhet.

A konferenciát 1963-ban szervezte meg először Ewald-Heinrich von Kleist-Schmenzin, a Hitler elleni merényletet szervező Stauffenberg-kör utolsó túlélője azzal a céllal, hogy párbeszéddel, diplomáciával kerülhessenek el az államok egy újabb világégést. A konferencia a 2000-es évekre egyértelműen központi eseménnyé vált a legfontosabb nemzetközi szereplők számára, ahol lehetőségük van két, vagy többoldalú informális találkozókat lebonyolítani, de egyben színpad is, ahol előadásaikkal megüzenhetik a világnak biztonságpolitikai doktrínáikat.

Fontos volt ez akkor is, mikor 2003-ban a német külügyminiszter így kommentálta az iraki háború megindítására citált indokokat: "Nem győztek meg", de ritkán volt annyira fontos, mint 2017-ben, amikor a NATO és Oroszország haderői farkasszemet néznek egymással a Baltikumban.

Bár az amerikai elnök nem lesz ott a konferencián (ami talán érthető, hiszen a biztonságpolitika meglehetősen érzékeny pontjává vált alig három hét elnökösködés után), az Egyesült Államok így is elég prominens stábbal képviselteti magát, hiszen ott lesznek a Trump-kormány legfontosabb tagjai: Mike Pence alelnök James Mattis védelmi- és John Kelly belbiztonsági miniszter. Ahogyan Münchenbe érkezik Trump egyik legfőbb republikánus kritikusa, John McCain, de előadást tart a CIA volt igazgatója David Petraeus is.

Németországot Angela Merkel, Oroszországot Szergej Lavrov külügyminiszter az EU-t Federica Mogherini, az Unió külügyi és biztonságpolitikai főképviselője, az Egyesült Királyságot Boris Johnson külügyminiszter, Franciaországot pedig Jean-Marc Ayrault külügyminiszter képviseli majd. A konferencián részt vesz még: Jens Stoltenberg NATO-főtitkár, António Guterres ENSZ-főtitkár, az ukrán és az afgán elnök, a kínai, a török, az izraeli, a szaúdi külügyminiszter, Bill Gates és Bono, a U2 énekese, emberjogi aktivista is.

München régóta nem volt annyira fontos esemény, mint 2017-ben lesz. Az egypólusú világrendszer szétesésének kezdetén, amikor az Egyesült Államok domináns világpolitikai pozícióját, az integráns Európát és a liberális demokrácia, mint abszolút modell követését több szereplő is fenyegeti (többek közt az Egyesült Államok maga is).

A találkozón viszont nagyjából kiderül, milyen irányba halad majd a világ az elkövetkező évben, vagy legalábbis milyen irányba szándékoznak irányítani azok, akiknek erre a Föld legtöbb lakójánál nagyobb ráhatásuk van. Ez nem utolsó szempont, amikor Magyarország határától alig több mint 1000 kilométerre Európa utóbbi évtizedeinek egyik legvéresebb polgárháborúja zajlik, ami nem mellesleg a nyugati berendezkedést megkérdőjelező orosz hatalom gyakorlópályája, ki tudja milyen éles helyzetre.

Talán éppen ezért is lehet jelzésértékű, hogy számos vezető megjelenése mellett miért nem megy el a magyar miniszterelnök, a külügyminiszter, vagy legalább a honvédelmi miniszter a világ legfontosabb biztonságpolitikai eseményére. (Adja magát a prompt válasz: "Minek, mikor Putyinnal már mindent megbeszéltünk?", vagy ahogy egy kommentelő is megjegyezte: "Orbán nem résztvevő lesz, hanem téma"). A miniszterelnök – aki egyre inkább a kétolalú megbeszélések hívének tűnik – úgy döntött, nincs szükség még miniszteri szinten sem képviselni az országot, vagy elsősorból tájékozódni az általa is oly szívesen emlegetett "új világrend" kialakulásának legfontosabb kérdéseiről.

A hvg.hu a helyszínről tudósít a Müncheni Biztonságpolitikai Konferencia legfőbb eseményeiről.