Blöffölhetett az amerikai elnök, amikor egy félelmetes hadihajóraj kivezénylésével ijesztgette a nukleáris csapással fenyegetőző Észak-Koreát – erről tudósított szerdán a CNN, a BBC, a Reuters és szinte az összes amerikai és nyugat-európai hírcsatorna. Tény, hogy Donald Trump alaposan ráijesztett Ázsiára, amikor bejelentette, hogy egy komplett "armadát" küldött a Koreai-félsziget közelébe, hogy észhez térítse a rakétáival egyre agresszívabban hadonászó Phenjant.

A USS Carl Vinson repülőgép-hordozó és kísérete ugyanakkor a nemzetközi híradások szerint éppen ellenkező irányba halad, Ausztrália felé. A félhivatalos magyarázatok szerint kommunikációs zavar lehet a Pentagon és a Fehér Ház között.

Ehhez képest lapunk kiszúrta, hogy a Carl Vinson vezette csapásmérő egység (Carrier Strike Group One) parancsnoka teljesen más tájékoztatást adott az 5 ezer fős legénységért aggódó hozzátartozóknak, megerősítve, hogy az úti cél: Korea. A USS Carl Vinson hivatalos Facebook-oldalán magyar idő szerint szerda hajnalban jelent meg Jim Kilby admirális bejegyzése: "Megígértem, hogy tájékoztatást adok a fejleményekről, amint azokról értesülünk és engedélyt kapunk a nyilvánosságra hozatalukra. A kivezénylésünket 30 nappal meghosszabbították, hogy tartós jelenlétet biztosítsunk a Koreai-félszigethez közeli vizeken".

Megelőző csapás?

A konfliktus az elmúlt napokban éleződött ki, amikor Észak-Korea újabb rakétakísérletet hajtott végre, illetve ismét nukleáris robbantásokat helyezett kilátásba, a szokásos módon atomcsapással fenyegetve az Egyesült Államokat. Április 8-án az amerikai haditengerészet csendes-óceáni parancsnoksága közleményben tudatta, hogy a Koreai-félsziget közelébe vezénylik a Szingapúrban állomásozó USS Carl Vinsont és kíséretét. Ezt követően az amerikai elnök is bejelentette, hogy a csapásmérő egység kivezénylése Phenjan közelmúltbeli rakétatesztjeire adott válasz.

Egy armadát küldünk. Hatalmasat. Vannak tengeralattjáróink is, ezek jóval erősebbek, mint a repülőgép-hordozó, ennyit elmondhatok

– nyilatkozta Trump az amerikai Fox tévécsatornának.

A lépést többen egy amerikai megelőző csapás előjeleként értelmezték, ezért az "armada" útját aggódva figyelte Kína és Oroszország is (emlékeztetünk, hogy a szíriai megtorló hadjárat miatt amúgy is fagyossá váltak az amerikai-orosz kapcsolatok, és az afganisztáni óriásbomba bevetése sem csillapította a feszültségeket). A hírek szerint a hajó útvonalát szorosan követi a két ázsiai nagyhatalom, a napokban pedig orosz és kínai csapatokat vontak össze az észak-koreai határnál:

Az amerikai és nyugat-európai híradások szerint a hajóraj jelenleg 3500 mérföldre van a Koreai-félszigettől. A CNN egy amerikai kormánytisztviselőre hivatkozva arról tudósított, hogy a Pentagon és a Fehér Ház közötti kommunikáció csúszhatott félre. Az amerikai hadsereg berkeiből a CNN-nek úgy korrigáltak, hogy a csapásmérő egység először egy – már korábban betervezett – hadgyakorlaton vesz részt az ausztrál haditengerészettel közösen. A zavart csak növelte James Mattis védelmi miniszter múlt heti bejelentése, miszerint a hadgyakorlatot lefújták. A védelmi minisztérium utóbb "javított": a CNN-t arról tájékoztatták, hogy a miniszter félreérthetően fogalmazott, valójában csak az ausztráliai Perth kikötőjéhez tervezett látogatást mondtak le, hogy a flotta újra csoportosulhasson a Koreai-félsziget közelében.

A rettegett armada

A csapásmérő egység zászlóshajója, a USS Carl Vinson "szuperhordozó" egy komplett város: a 330x40 méteres, 100 ezer tonnás monstrumon több mint 5 ezren szolgálnak. Jelenleg 610-nél is több vadászgép van a fedélzetén, ezek még a csatahajó számtalan rakéta- és torpedóvetője nélkül is önálló hadsereget képeznek. Nem beszélve a kíséretről: a rajnak két irányítottrakétás romboló (a USS Wayne E. Meyer és a USS Michael Murphy), valamint a USS Lake Champlain irányítottrakétás cirkáló is tagja, amelyek magukban is képesek lennének elpusztítani egy kisebb országot.

A BBC eközben arról számolt be, hogy a hajóraj a hétvégén az indonéziai Jáva és Szumátra szigetek között a Szunda-szoroson keresztül haladt az Indiai-óeán felé A BBC koreai tudósítója, Stephen Evans megjegyzi: egyelőre nem világos, hogy szándékos félrevezetésről van-e szó, hogy ráijesszenek Kim Dzsongun észak-koreai vezetőre, esetleg menet közben változott a terv, vagy csak kommunikációs zűrzavar volt. Akárhogy is: a legutóbbi hétvégi észak-koreai erőfitogtatás után (mely során egy hatalmas katonai parádét tartottak, majd újabb – sikertelen – rakétakísérletet hajtottak végre) Mike Pence amerikai alelnök a Japánban állomásozó USS Ronald Reagan fedélzetén kijelentette, hogy bármilyen hagyományos vagy nukleáris támadásra "megsemmisítő" választ fognak adni.

Ez az egész a pszichológiai hadviselés része. Vagy csak blöfföltek

– idézte a Washington Post Cai Jiant, a Sanghaj Egyetem Korea-szakértőjét.

Veled vagy nélküled

"Észak-Korea probléma, amelyről gondoskodni fogunk" – nyilatkozta április 14-én Donald Trump, aki az észak-koreai rezsim legfőbb támogatóját, Kínát akarja rábírni arra, hogy segítsen Phenjan féken tartásában, ugyanakkor Trump az elmúlt hetekben jelezte, hogy kész egyedül is kezelni az ügyet. Trump Washingtonban találkozott Hszi Csin-ping kínai elnökkel, majd telefonon is beszélt vele. Hszi az észak-koreai atomválság békés megoldását szorgalmazta. Trump mindazonáltal megerősítette: Peking nélkül is kész "megoldani a problémát". (MTI)

North Korea is looking for trouble. If China decides to help, that would be great. If not, we will solve the problem without them! U.S.A.

— Donald J. Trump (@realDonaldTrump) 2017. április 11.