A rezidensek múlt hétfőn kezdtek éhségsztrájkba, amelyet az egyik varsói gyermekkórházban folytatnak egymást váltva, rotációs rendszerben. Követelésük többek között az, hogy a lengyel egészségügyre az állam három éven belül a bruttó hazai termék (GDP) 6,8 százalékát szánja, tíz éven belül pedig a ráfordítások érjék el a GDP 9 százalékát. Szorgalmazzák továbbá a munkakörülményeik javítását, a fizetések emelését és a vizsgálatokat megelőző várakozási idő lerövidítését.

A Beata Szydlóval és Konstanty Radziwill lengyel egészségügyi miniszterrel szerda délután három óra hosszat folytatott tárgyalást követően a rezidensek képviselői úgy találták: nem kaptak konkrét ígéreteket, és amíg a kormány nem hoz kötelező érvényű döntéseket, felújítják sztrájkjukat.

Úgy látták: ha ebben a pillanatban abbahagyják a sztrájkot, elvész az utóbbi napokban mögöttük felsorakozott "társadalmi tőke". Egyúttal hangsúlyozták: a tiltakozás nem politikai jellegű, nem irányul a kormány ellen.

A lengyel kormányfő előzőleg, az egyeztetést követő sajtóértekezletén beszámolt arról a javaslatáról, miszerint a rezidensek képviselőinek részvételével tárcaközi munkacsoportot állítana fel, amely a rezidensek követelményeit beillesztené a folyamatban lévő egészségügyi reform tervezetébe.

Felidézte: kabinetje fokozatosan megvalósítja az egészségügy reformját, ennek keretében gyakorlatilag elkészült azzal a törvénytervezetével, amely a GDP 6 százalékára emelné az egészségügyre fordítandó költségvetési eszközöket. Elmondása szerint a rezidensek konkrét időpontot akartak kitűzni e küszöb elérésére, ő pedig megígérte, hogy erről konzultál a pénzügyminiszterrel.

Korábbi bejelentések szerint a rezidens orvosok fizetését jövőre 40 százalékkal emelnék, 2021 végéig pedig fizetésük mintegy 5250 zlotyra (380 ezer forint) emelkedne.

Lengyelországban négyéves a rezidensképzés, és a 2012 óta érvényes díjazás szerint a fizetések az első két évben mintegy 3200 zlotyt (232 ezer forint), a másik két évben pedig közel 3500 zlotyt (253 ezer forint) érnek el.