A tervezett intézkedések összhangban vannak Emmanuel Macron államfőnek a választási kampányban tett ígéreteivel az intézményrendszer reformjára. Az ellenzéki többségű francia felsőház támogatása kulcsfontosságú a reformok végrehajtásában.

Ezek a törvények hozzájárulnak majd a politikai és parlamenti élet mélyreható megújításához, a felelősség, a képviseletiség és hatékonyság szellemében

– mondta Philippe. 

A francia alsóházban, a nemzetgyűlésben jelenleg 577 képviselő dolgozik, a szenátusnak 348 tagja van, ami a lakosság arányához viszonyítva az európai átlagnak felel meg. 

Jelenleg az alsóház, az 577 tagú nemzetgyűlés tagjait öt évre, közvetlenül választják egyéni választókörzetekben. A tisztán többségi elvű voksolási rendszer kétfordulós, de a jelölt már az első fordulóban győzhet, ha megszerzi a leadott szavazatok 50 százalékát plusz egy szavazatot. A második fordulóba kerüléshez a szavazatok 12,5 százalékának megszerzésére van szükség, és ekkor már a relatív többség is elég a győzelemhez.

A reformjavaslat mostani formájában 15 százalékos arányban vezetné be a képviselők arányos, azaz pártlistán történő megválasztását annak érdekében, hogy a kisebb pártok jobb parlamenti képviselettel rendelkezzenek.

A szenátus elnöke az ellenzéki jobboldalhoz hasonlóan a lehető legkisebb arányt támogatta, míg a nemzetgyűlés kormánypárti elnöke, Emmanuel Macronhoz és a centristákhoz hasonlóan, legalább 25 százalékot javasolt.