Legalább 250 ezren hagyták el Horvátországot az utóbbi öt évben, vagyis azóta, hogy Zágráb az Európai Unió teljes jogú tagjává vált – közölte értesülését hétfőn a Jutarnji List című zágrábi napilap az internetes oldalán. A legtöbben Németországba, Ausztriába és Írországba vándoroltak ki, és az említett országok regisztrációi alapján az látszik, hogy a javuló horvát gazdasági eredmények ellenére sem csökkent a kivándorlási kedv az utóbbi öt évben – írta a lap. 

A német statisztikai hivatal adatai szerint például a tavalyi esztendőben több mint 56 ezer horvát állampolgár jelentkezett be a német hivatalokban, és a Jutarnji List tájékoztatása szerint ilyen sok horvát áttelepülésre az utóbbi tíz évben nem volt példa. Emellett Ausztriában és Írországban is több mint ötezren jelezték munkavállalási és letelepedési szándékukat. Ez azt jelenti – írta a zágrábi újság –, hogy csak a tavalyi évben több mint 65 ezren hagyták el az országot, vagyis naponta mintegy 180-an.

Az összehasonlítás kedvéért a Jutarnji List azt is közölte, hogy a teljes jogú uniós tagság elnyerése előtti évben, 2012-ben az említett három országba összesen 4 és félszer kevesebben költöztek el, vagyis 14 300 horvát állampolgár döntött úgy, hogy máshol keresi a boldogulást. 

A horvát statisztikai hivatal szerint gyakran végleges távozásról van szó, hiszen egész családok hagyják el otthonaikat, és nem az történik, ami néhány évtizeddel korábban jellemezte az akkori Jugoszláviát, vagyis hogy a férfiak néhány évig munkát vállalnak a nyugat-európai országokban, majd az ottani magas fizetésekből jobb életet teremtenek maguknak otthon. 

A Jutarnji List megnyugtatásul azt is közölte azonban, hogy nincs szó negyedmilliós lakosságvesztésről, ugyanis ugyanebben az időszakban többen is hazaköltöztek, például 2017-ben 14 ezren döntöttek úgy, hogy visszatérnek Horvátországba. Emellett azok sem mind Horvátországból utaztak ki, akiket Németországban, Ausztriában és Írországban nyilvántartásba vettek, hiszen Szerbiában és Bosznia-Hercegovinában is sokan rendelkeznek kettős, szerb-horvát vagy boszniai-horvát állampolgársággal, és az uniós országokban könnyebb munkát vállalni egy EU-tagország dokumentumaival, így ők horvátokként kerülnek be a statisztikákba. 

Az elvándorlás mindazonáltal nemcsak a demográfiai mutatókat rontja, hanem a gazdasági adatokat is. Mivel főként a munkaképes korú lakosság dönt úgy, hogy inkább valamely nyugat-európai országban próbál meg boldogulni, egyre kevesebb munkavállaló marad Horvátországban. A hivatalos adatok szerint az idén már kétszer annyi munkaadó keresett dolgozókat a foglalkoztatási hivatalon keresztül, mint öt évvel ezelőtt. A munkaadók szerint nagyon nehéz dolgozókat találni annak ellenére, hogy folyamatosan javulnak a munkafeltételek és növekednek a bérek. Az átlagfizetés a nyugat-balkáni országban az utóbbi két évben 11 százalékkal növekedett, míg az európai uniós átlagnövekedés 4 százalékos volt – írta a Jutarnji List. Felhívta azonban a figyelmet arra, hogy az órabérek ennek ellenére messze elmaradnak a nyugat-európai országok órabéreitől, például építési munkálatokkal Horvátországban óránként 8 eurót lehet keresni, míg Németországban, Ausztriában vagy Írországban 22-24 eurót.