A nyári szabadságuk idején külföldről hazatért vendégmunkások, a román diaszpóra tagjai vonultak pénteken korrupcióellenes jelszavakkal a román kormány épülete elé, ahol több ízben dulakodás tört ki az úttestet elfoglalni próbáló tüntetők és a székházat védő rendfenntartók között.

A kormányzó Szociáldemokrata Párt (PSD) elleni jelszavakat skandáló, Viorica Dancila kormányfő és Liviu Dragnea PSD-pártelnök távozását követelő első néhány tucatnyi tüntető már péntek délelőtt megjelent a kormány székháza előtti Victoria téren, a délutáni órákra számuk több százra emelkedett.

AFP / Daniel Mihailescu

A pénteki demonstráción a szokásosnál feszültebb a hangulat: a tüntetők megpróbálták megközelíteni a kormány épületét, megfékezésük érdekében a csendőrség - egyes médiajelentések szerint - könnygázt is bevetett. Több tüntető egészségügyi ellátásra szorult, a rendfenntartók több erőszakosnak minősített tüntetőt kiemeltek a tömegből. A közösségi portálokon szerveződött megmozduláshoz a hazai ellenzék hívei is csatlakoztak, a fővárosi demonstrációval egy időben pedig több romániai és nyugat-európai nagyvárosban is szimpátiatüntetések kezdődtek.

A tüntetők "Igazságot akarunk, nem korrupciót", "PSD a vörös pestis", feliratú táblákat emelnek a magasba, de obszcén tartalmú PSD-ellenes szlogeneket is látni-hallani. A román nemzeti zászlókon kívül számos uniós és tengerentúli ország lobogóját lengetik, és több nyugati nagyváros nevét tartalmazó feliratot tartanak.

AFP / Daniel Mihailescu

A kormányoldal azt hangoztatja, hogy a tüntetőket a jövő évi elnökválasztásra hangoló jobboldali pártok manipulálják, és ők nem képviselik a teljes diaszpórát, amelynek soraiban a PSD-nek is több százezer tagja van.

A hírtelevíziók által megszólaltatott, külföldről hazatért tüntetők elmondták: ki akarták fejezni szolidaritásukat az anyaországban hátrahagyott nemzettársaikkal, hiszen számukra sem érdektelen, mi történik az országban, van-e hová hazatérni, sikerül-e változtatni azokon a közállapotokon, amelyek miatt külföldön keresték boldogulásukat. A tüntetők előrehozott választások megrendezését, a korrupt személyeknek kedvező törvényalkotás leállítását követelik, és a bukaresti "bürokrata, korrupt, haszonleső, kormányzásra alkalmatlan" vezetést teszik felelőssé azért, hogy Romániában nem tudtak érvényesülni.

AFP / Daniel Mihailescu

A Világbank tavaly 3 millió 660 ezerre becsülte a külföldön élő román állampolgárok számát. A legtöbben, Olaszországban, Spanyolországban, Németországban és Nagy-Britanniában élnek. A munkaképes román állampolgárok közül minden ötödik külföldön dolgozik - ez minden más európai uniós országnál rosszabb arány, amely miatt az uniós államok közül Románia szembesül a legjelentősebb munkaerőhiánnyal és a legrosszabb demográfiai kilátásokkal.

A külföldön dolgozó román vendégmunkások az uniós csatlakozás óta eltelt évtizedben csaknem 25 milliárd dollárt küldtek haza banki átutalások révén Romániában hátrahagyott családtagjaiknak, de a készpénzben hazavitt összegeket is hozzáadva - az Eurostat becslése szerint - a román diaszpóra 31,7 milliárd eurót juttatott Romániába a 2007 és 2017 közötti évtizedben. Az economica.net gazdasági portál összehasonlításképpen arra emlékeztetett: ez az összeg nagyobb, mint az a 30 milliárd euró, amennyit Románia - saját befizetéseit leszámítva - az Európai Uniótól kapott ebben az időszakban, és csaknem fele annak a 73,5 milliárd eurónyi összegnek, amely közvetlen külföldi befektetésként érkezett az utóbbi évtizedben Romániába.

A többmilliós román diaszpóra korábban is jelét adta, hogy szoros kapcsolatokat ápol az anyaországgal, és nem hagyja hidegen a romániai közélet. A 2016-os parlamenti választásokon több mint százezer román állampolgár voksolt a külképviseleteken, 2014-ben pedig a diaszpórának - a leadott 375 ezer szavazatával és a voksolását akadályozni próbáló hatóságok elleni otthoni PSD-ellenes lázadás révén - meghatározó szerepe volt Klaus Iohannis jobboldali államfő megválasztásában.