Az utóbbi évtizedek legfontosabb választását tartják meg vasárnap Svédországban. A megméretésen valószínűleg minden korábbinál jobban szerepel a neonáci múltból magát tisztábbra mosó, bevándorlásellenes Svéd Demokraták (SD) nevű párt, annyi voksot szerezhetnek, hogy támogatásuk nélkül nem jöhet létre stabil kormány az országban. Az alt-right mozgalom, a választásokba állítólag beleavatkozni kívánó Oroszország kormánypárti médiája – csakúgy, mint az Orbán-kormányt támogató magyar média – feltűnő lelkesedéssel támogatja az SD-t és festi le a liberális Svédországot élhetetlen helynek. 

A vasárnapi parlamenti választáson kiderül, hogy Közép-Európa, majd Olaszország után a skandináv térségben is meghatározó szerephez jutnak-e a mindenféle bevándorlást elutasító, s a liberális szót káromkodásként használó populista erők. Leginkább a szélsőjobboldali SD, amely a közvélemény-kutatások szerint a második helyen végez majd, de az sem kizárt, hogy az SD megelőzi azt a szociáldemokrata pártot (SAP), amely 1917 óta valamennyi svédországi parlamenti választáson az első helyen végzett.

A jelenleg is kormányon lévő SAP vezetőinek – és a többi hagyományos pártnak, például a Mérsékelteknek – van miért aggódniuk, hiszen a karizmatikus Jimmie Akesson vezette SD minden téren feljövőben van, 2002-ben még csak a voksok 1,4 százalékát kapták, 2010-ben viszont már 5,7 százalékkal bekerültek a parlamentbe, s 2014-re 12,9 százalékra nőtt a támogatottságuk. Az eredmények javulásának hatására a párt közben kilépett a szégyenzónából: míg az ezredforduló táján az emberek leginkább titkolták, hogy a populista jobbra szavaztak, manapság már vállalhatóvá vált az SD-szimpátia.

Az SD megerősödésének a hátterében egyértelműen az áll, hogy a párt mindvégig hevesen ellenezte a bevándorlást, s ahogy az Orbán-kormány – ha éppen nem letelepedési kötvényeket árusít  – „magyar országnak akarja megtartani Magyarországot”, Akessonék célja, hogy Svédország „svéd maradjon”. Az SD népszerűsége már a 2015-ös menekültválság előtt megugrott, ennek az az oka, hogy a korábban meglehetősen homogén svéd társadalom – az országban élő nem svédek is jellemzően fehérek voltak – nehezen tudja feldolgozni, hogy az utóbbi két évtizedben jelentősen megugrott a látható kisebbségekhez tartozó, főként muszlim vallású bevándorlók aránya.

A bevándorlásellenes Svéd Demokraták gyűlése Motalában

MTI / Fredrik Sandberg

Az első időkben Stockholm nem tett sokat annak érdekében, hogy ne alakuljanak ki bevándorlógettók – például az a malmői Rosengard kerület, ahol a legjobb svéd labdarúgó, a félig bosnyák félig horvát Zlatan Ibrahimovic is született – s ezzel csak tovább súlyosbodott a helyzet: a bevándorlók jó része nem integrálódott a svéd társadalomba. Bár a 2015-ös csúcs idején – amikor több, mint 160 ezer menekült érkezett – a svéd kormány politikát változtatott, s igyekszik szétszórva letelepíteni az érkezőket, hogy meggyorsuljon az integráció, az SD kiválóan kihasználta az incidenseket: a bevándorlók és a rendőrség összetűzéseit, a járműgyújtogatásokat, illetve a bevándorlók által elkövetett szexuális bűncselekményeket. És kihasználja a jövővel kapcsolatos félelmeket is, a párt fő kampányüzeneteinek az egyike az, hogy a bevándorlók „felzabálják” a svéd jóléti államot.

Az SD népszerűségének az is segít, hogy az illiberális demokrácia nagyágyúi minden lehetséges módon segítik svédországi szövetségeseiket. A médiumokban, köztük a magyar közszolgálati adókon és a kormánypárti lapokban és honlapokon egymást érik azok a beszámolók, melyek szerint Svédország élhetetlenné vált: minden úgy van, ahogy a muszlimok akarják, Stockholmban már nem lehet kimenni az utcára, az országban elmarad a karácsony, s az SD azon pártok ellen küzd, amelyek újabb százezreket akarnak bevinni az országba.

A magyar médiumokban Natalie Contessa af Sandberg márciusi története volt az egyik leglátványosabb akció: az állítása szerint Svédországban született részben magyar származású hercegnő azt mesélte a közszolgálati csatornáknak, hogy Magyarországra menekült Svédországból, mert ott a migránsok miatt már nem lehet normálisan élni. Néhány óra alatt kiderült, hogy sok helyen sántít a sztori: már évek óta lakást bérelt Magyarországon, jó néhány évvel korábban ő is menekültként érkezett Svédországba, ahonnan valószínűleg részben azért menekült, mert többször is elítélték rágalmazásért, a közbizalom megsértéséért, valamint zaklatásért. A kormánypárti médiumok a választás előtti napon is arról írtak, hogy „Félelem uralkodik a liberális mintaállamban”, „a svéd liberális média kíméletlenül megsemmisít mindenkit, aki szembe akar szállni a dogmákkal”, s hogy Malmöben „egy migráns rátámadott a magyar internetes honlap stábjára”.

A központban szerkesztett és tudatosan elosztott álhírek terítése mellett ott vannak még az állítólagos orosz kíbertámadások: az SAP szerint igazolhatóan orosz – és észak-koreai – hackerek az utóbbi napokban kétszer is túlterheléses támadást intéztek a párt szerverei ellen, hogy a politikusok ne tudjanak kapcsolatba lépni a választókkal. Hasonló támadások és feltörési kísérletek az utóbbi hónapokban is voltak, Stockholm szerint az akciók mögött az orosz titkosszolgálat áll.

A kormány, amely külön szervezetet hozott létre a külső – leginkább orosz – beavatkozási kísérletek elhárítására, azzal is vádolja Moszkvát, hogy a 2016-os amerikai elnökválasztásba is beavatkozott oroszországi trollgyárak bértollnokai az utóbbi hónapokban a svédországi közösségi médiumokban is aktivizálták magukat és ezerszámra lökik azokat a kommenteket, amelyekkel igyekeznek aláásni az emberek államba és a demokráciába vetett bizalmát.

Az SD népszerűség-növekedésének az viszont mindenképpen gátat szab, hogy az illiberális propaganda ellenére Svédország változatlanul élhető hely, ahol elsősorban például azért magas a szexuális bűncselekmények száma, mert a legenyhébb zaklatás is erőszaknak minősül, s mert az eseteket nem személyenként, hanem alkalmanként számolják: ha egy nőt párja például százszor erőszakolta meg az nem egy, hanem száz ügynek számít. A nemi erőszakok száma 2015-ben – a bevándorlási csúcsévben – jóval alacsonyabb volt, mint egy évvel korábban, igaz 2016-ban újra növekedést mértek, bár a szám nem érte el a 2011-es, vagy a 2014-es szinten.

Az is igaz, hogy nőtt a lőfegyverrel elkövetett bűncselekmények abszolút száma – ez a bűnözői bandák megerősödése miatt van így – viszont a miatt, hogy jelentős mértékben bővült a népesség is, az egy főre eső fegyveres bűncselekmények száma nem emelkedett. A népességnövekedés ellenére pedig gyakorlatilag nem változott az összes bűncselekmény száma, ami jelenleg évente 1,5 millió körül van.

S bár valóban vannak problémák a bevándorlók integrálásával, Svédország változatlanul valamennyi felmérés szerint – ha azokat nem az amerikai Breitbart, az orosz Sputniknews, vagy az MTV Híradó készíti – a világ legélhetőbb országai között van. És a leginkább tiszteltek között is, a nemzetközi Reputation Institute nyáron közzétett felmérése szerint a skandináv országnak a legjobb a nemzetközi megítélése.