Továbbá három felnőttet. Az eset az ország északnyugati részén történt, ahol az angol nyelvű kisebbség régóta el akar szakadni a francia többségű államtól.
Nyolcvankét embert, köztük 79 diákot raboltak el ismeretlen fegyveresek hétfőn egy középiskolából a fegyveres konfliktus sújtotta északnyugat-kameruni tartomány székhelyén, Bamendában.
Az azonosítatlan fegyveresek által elraboltak között sok 11 és 17 év közötti diák, illetve a bamendai presbiteriánus középiskola igazgatója, egy tanár és egy sofőr is van. A Reuters szerint az elrabolt embereket a vadonba hurcolták magukkal a támadók.
Az eset Kamerun angol nyelvű régiójában történt, ahol szakadár fegyveresek csoportjai küzdenek a kameruni biztonsági erőkkel egy független, angol nyelvű állam létrehozásáért Ambazónia néven.
A nyugat-afrikai ország angol anyanyelvű lakosai úgy érzik, hogy a kameruni társadalom peremére szorultak a francia nyelvű közösséggel szemben, régóta panaszkodnak arra, hogy másodrendű állampolgárként kezelik őket az országban, és a kormány kevesebb támogatást tesz elérhetővé számukra.
A Paul Biya kameruni elnök francia nyelvű kormánya elleni tüntetések és a szakadár törekvések azután erősödtek fel, hogy a kormány tavaly leverte az angol nyelvű lakosok békés tüntetéseit a függetlenség mellett. Kamerun angol nyelvű, észak- és délnyugati területén azóta fokozódik az erőszak.
Vasárnap hajnalban megvolt az eszkaláció, két nappal később a kapituláció is – nem így képzelnénk két atomhatalom háborúját. Irán megrogyott, de ennek a háborúnak valójában aligha van vége.
Iránnak az lehet a fő tanulság a most véget érő háborúról, hogy atomfegyver nélkül nem tudja megvédeni magát.
Ez azért furcsa, mert másfél éve még ő kérte ezt. A magyar miniszteri biztos jelezte, hogy szó sem lehet a tárgyalások felfüggesztéséről.
Alapesetben a harcsa félénk állat, azonban ha a fészkét védi vagy fenyegetve érzi magát, támadásba lendül.
Az Átlátszó által indított per tárgyalására mást küldött maga helyett a Szuverenitásvédelmi Hivatal vezetője.
Elemzésünk a Tisza és a Fidesz első szakpolitikai vitájáról.
