„Azoknak mondom, akik az utóbbi 15 évben fűtötték a fegyverkezési versenyt, arra törekedtek, hogy egyoldalú előnyt szerezzenek Oroszországgal szemben, és igazságtalan szankciókkal akadályozzák az ország fejlődését: nem sikerült megzabolázni Oroszországot” – mondta még márciusban Vlagyimir Putyin, amikor bejelentette: hazája legyőzhetetlen fegyverek sorozatát fejleszti ki, s azok hamarosan hadrendbe is állnak.

Bár eleinte sokan úgy vélték, az államfői szavak mögött kevés a valóság, és a beszéd célja leginkább az, hogy az 1999 óta hatalomban lévő politikus további támogatást szerezzen a közelgő – és nagy fölénnyel megnyert – elnökválasztásra, mostanra kiderült: Moszkva annak ellenére is valóban erőltetett ütemben fejleszti fegyverzetét, hogy éves katonai költségvetése mintegy tizede az USA több mint hatszáz milliárd dolláros védelmi büdzséjének. Elsőként a középkori orosz hősről elnevezett Pereszvet lézerfegyver állt a napokban szolgálatba, ez pedig a csapatokhoz már tavaly eljuttatott eszköz egyebek mellett arra is alkalmas, hogy elrejtse az ellenség elől az orosz interkontinentális ballisztikus rakéták kilövő állásait.

Pereszvet

AFP / Orosz Védelmi Minisztérium

Az amerikai forrásokból is megerősített beszámolók szerint néhány hónapon belül megjelenhetnek az első olyan orosz manőverező robotrepülőgépek is, amelyek a hangsebesség ötszörösével száguldva közelítik meg célpontjukat. A hagyományos és atomtöltetek hordozására is képes fegyver ellen jelenleg senkinek sincs védelme: az amerikai riasztórendszerek nem képesek időben észlelni egy ilyen eszköz kilövését, a légvédelmi fegyverek számára pedig túl gyorsan haladnak. A hiperszonikus fegyvereket az orosz hadsereg már többször is tesztelte, s azok – még ha hadrendbe nem is állnak egy ideig – hamarosan megérkezhetnek a hadsereghez, hogy megkezdődjön az új rendszerek használóinak kiképzése.

Folynak a tesztek a Szarmat nevű nehézrakétával is, amely egyik előnye, hogy nagyon kis idő alatt gyorsul fel nagy sebességre, és ezért a korábbi rakétáknál jóval nehezebb megsemmisíteni. A Szarmat 10 tonna terhet képes célba juttatni, így 10-15 nukleáris robbanófej is elhelyezhető a hordozóeszközön.

De ott van az Avangard robotrepülő is,  amely akár húszszoros hangsebességre is képes, és izzó tűzgolyóként csap le a célpontokra. Ezeknél már befejeződtek a tesztek, orosz források szerint megkezdődött a sorozatgyártás is. „Minden versenytársunkat megelőztük, senkinek sincsenek pontos célzásra képes hiperszonikus fegyverei. Míg mások csak ott tartanak, hogy egy-két éven belül elkezdik a teszteléseket, mi már készen vagyunk” – mondta múlt hónapban Putyin elnök.

Az orosz hadsereg ugyancsak fejleszt nukleáris meghajtással működő, s ezért gyakorlatilag végtelen hatótávolságú manőverező robotrepülőket, valamint Poszeidon névre keresztelt, ugyancsak atomhajtású víz alatti drónokat, amelyek szintén alkalmasak hagyományos, illetve atomtöltetek hordozására. Utóbbi egyébként igencsak hatásos fegyver: a hajókról, vagy tengeralattjárókról indítható eszköz 150-180 kilométeres óránkénti sebességgel halad a víz alatt, és képes akár tízezer kilométeres távolságra is eljutni. A kikötők, vagy vízparti városok közelében felrobbantott, akár száz megatonnás atomtöltet 500 méter magas, radioaktív anyagokkal szennyezett hullámot indítana be, amely partot érve hatalmas és hosszú ideig ható pusztítást végezne.

A készülőfélben lévő új orosz fegyvereknek egyetlen hadsereg, még az amerikai sem lenne képes ellenállni.  Washingtoni források szerint az USA-ban gyors fejlesztésekkel igyekeznek helyreállítani az egyensúlyt. Az amerikaiak egyebek mellett az ugyancsak húszsoros hangsebességre képes ARRW (arrow/nyíl) nevű rendszert fejlesztik, amely várhatóan 2021-re juthat el az amerikai haderőhöz. Egy évvel később léphetne hadrendbe a Hiperszónikus Hagyományos Csapásmérő Fegyver, a (HCSW), más néven Hacksaw, amely ugyancsak többszörös hangsebességgel csapna le a célpontokra.

Miközben Oroszország előnyben van a hiperszonikus fegyverek terén, az idén az orosz hadsereget közel ezer új nagy értékű fegyverrel szerelték fel. A TASZSZ orosz hírügynökség beszámolója szerint a fegyveres erők egyebek mellett 11 harci gépet, öt helikoptert, 36 különböző radarállomást, valamint három hadihajót kaptak. Szergej Sojgu védelmi miniszter arról is beszámolt, hogy a haderő 2018 első félévében 1281 új épületet, illetve egyéb objektumot vett át, ami kétszer több, mint egy évvel korábban volt. Az év végéig pedig 3600-ra emelkedik az egy év alatt átadott új katonai létesítmények száma.

A helyzetet súlyosbítja, hogy miközben kiújulni és kiterjedni látszik az orosz-amerikai fegyverkezési verseny – az állítólagos orosz egyezménysértés miatt az USA bejelentette, felmondja a közepes hatótávolságú nukleáris rakétákat tiltó INF-szerződést – durvul a szavak szintjén vívott háború hangneme is. A közelmúltban például Kay Bailey Hutchison amerikai NATO-nagykövet beszélt arról, hogy az USA akár „ki is iktathatja” az INF-szerződést megszegő orosz rakétákat, amit Moszkvában úgy értékelték, hogy a NATO megelőző atomcsapást tervez Oroszország ellen. A válasz erre az volt, hogy megüzenték: Oroszország esetleg meg is változtathatja katonai doktrináját, amelynek értelmében az ország csak akkor használ atomfegyvert, ha nukleáris támadás éri. Akkor viszont – legalábbis Putyin szerint – olyan választ ad, hogy a támadónak arra sem marad ideje, hogy megbánja tettét.