Olaszországban szinte egymással vetélkednek a populista pártok Moszkva kegyeinek elnyeréséért, a kormánykoalíció két tagja, a Liga és az Öt Csillag Mozgalom egyaránt közel áll a Kremlhez. A Ligát rendszeresen vádolják azzal, hogy pénzbeli segítséget is kapott Oroszországtól, legutóbb februárban írtak az olasz lapok arról, hogy a Rosznyefty olajipari vállalat állítólag felajánlotta a Matteo Salvini belügyminiszter vezette Ligának, hogy 3 millió tonna gázolajat adna el négy százalékos árkedvezménnyel az olasz ENI-nek, s a hasznot a Liga kapná meg, s ezzel összesen 3 millió eurónyi pénz kapna a hét végi EP-választásokra készülő olasz párt.

Az állítólagos ügyletről először író L’Espresso szerint nem tudni, hogy az végül megvalósult-e, de az tény, hogy a lap szerint közvetítőként emlegetett Gianluca Savoinit gyanús kapcsolatok fűzik Oroszországhoz.

Gyanús kapcsolatok

A Liga vezetéséhez közel álló, tanácsadó minőségben tevékenykedő Savoininek Oroszországban bejegyzett vállalata is van – ezzel megsértette az összeférhetetlenségről szóló szabályokat – s emellett ő vezeti a Lombardia-Oroszország Kulturális Szervezet nevű intézetet is, amelyben egy olyan orosz állampolgár, Alekszej Komov tölti be a tiszteletbeli elnöki címet, aki az egyik ismert nacionalista orosz milliárdos, Konsztantyin Malofejev közeli munkatársa. Komov igencsak aktív, meghívott vendégként például felszólalt a Liga egyik kongresszusán is.

Savoini neve egy büntetőügyben is szerepel, olasz vizsgálatok szerint a Liga-tanácsadó kapcsolatot tartott fenn egy olyan olasz állampolgárral – Orazio Gnerrével – aki kilenc másik társával szélsőjobboldali önkénteseket toborzott a kelet-ukrajnai Kijev-ellenes szakadárok hadseregébe.

A Ligát és személy szerint Salvinit már korábban is vádolták azzal, hogy pénzt kapott Oroszországtól, ám a párt és a vezér azt állítja egy kopejkát sem kapott Moszkvától. Ennek ellenére a Liga együttműködési megállapodást írt alá a Putyin mögött álló Egységes Oroszország nevű párttal, folyamatosan harcol az Oroszország elleni EU-s szankciók visszavonásáért, s elismeri az Ukrajnához tartozó Krím orosz megszállásának törvényességét is.

MTI / AP / Luca Bruno

Baráti találkozó

Az Öt Csillag mozgalom vezetőit is vádolták már azzal, hogy a komoly média és ideológiai támogatás mellett pénzt is kaptak Moszkvától. A kézzelfogható bizonyítékok itt is hiányoznak, ám az sokat mondó, hogy az egyik orosz-olasz találkozó orosz résztvevője, Robert Slegel, az Egységes Oroszország egykori parlamenti képviselője a La Stampa című olasz lap szerint nem cáfolta, hogy a tárgyaláson, amelyen jelen volt Szergej Zseleznyak, az orosz parlament alsó házának alelnöke is, szóba került az Öt Csillagos Mozgalom anyagi támogatása is. „Szimpatikusak voltak a mozgalom képviselői. De inkább kérdezzék Zseleznyakot arról, hogy adunk-e az ötcsillagosoknak politikai vagy pénzügy támogatást” – mondta Slegel a 2016 végi találkozó részleteiről érdeklődő újságíróknak.

Berlini emberünk

Slegel – aki 2015-ben azzal került a hírekbe, hogy a hackerek által kiszivárogtatott e-mailekben azt javasolta, hogy induljon átfogó trolltámadás a vezető amerikai és brit médiumok ellen – volt az egyike azoknak, akik kapcsolatot tartottak a német szélsőjobboldalhoz tartozó Alternatíva Németországnak (AfD) nevű párttal. Az AfD is komoly médiatámogatást kap az orosz állami médiumoktól, s tavaly az is kiderült, hogy a 2017-es parlamenti választások előtt az AfD három vezető politikusa, köztük Frauke Petry akkori társelnök, orosz pénzen utazott Moszkvába. A repülőgépbérlés állítólag legalább 25 ezer euróba került, s nem tudni pontosan, hogy a politikusok mit kerestek az orosz fővárosban.

Arra is fény derült, hogy az AfD a németországi orosz közösségtől is kapott támogatást – természetben, transzparensek, illetve párt reklámújságok formájában – s német lapjelentések szerint nagyon valószínű, hogy ennek a pénznek jelentős része is Moszkvából érkezett.

Frauke Petry

MTI / EPA / Thorsten Wagner

A napokban a miatt tört ki botrány, hogy egy állítólagos orosz titkosszolgálati irat szerint az AfD egyik parlamenti képviselője, Markus Frohmaier „teljes egészében Moszkva ellenőrzése alatt van”.

Az állítólag egy elfogott e-mailből származó értesülést a Putyin ellenfelének számító Mihail Hodorkovszkij emberei juttatták el a BBC-nek a Spiegelnek és a La Stampának, s a dokumentumban azt elemzik, hogy Moszkvának mely európai politikusra van befolyásuk. „Média és anyagi támogatást kell juttatni a kampányához, ha bekerül a Bundestagba, meglesz az a képviselő, aki fölött teljes ellenőrzésünk van” – olvasható az anyagban. A The Telegraph szerint Frohmaier – az orosz politika hangos támogatója – tagadja az ellene felhozott vádakat.

Hitel a Nemzeti Frontnak

A Marine Le Pen vezette francia Nemzeti Front 2014-ben kapott 9,4 millió eurós hitelt az orosz tulajdonban lévő Első Cseh-orosz Banktól. Az ügyletet Alekszandr Babakov, az orosz parlament képviselőjének segítségével bonyolították le – ő javasolta a hitelező bankot is az elnökválasztásra készülő Le Pennek – ám a bank működési engedélyét azóta megvonták, s most a hitelt átvevők vitatkoznak azon, hogy kinek tartozik Le Pen pártja. A The Times című brit lap arról írt, hogy a Nemzeti Front 2016-ban újabb 3 millió eurót akart kölcsönözni az orosz bankoktól, ám az újabb kísérletek kudarcba fulladtak, valószínűleg Moszkvában is úgy vélték, visszafelé sülne el, ha egy hitelen nagyon látszik, mennyi köze van a politikához.

AFP / Sputnik / Kristina Afanasyeva

Le Pen – aki állítólag azért nem kapott pénzt a francia bankoktól, mert a párt hitelképessége korlátozott volt – egyébként nem akarta nagy dobra verni a 2014-es hitelfelvételt, arról először egy francia oknyomozó újságíró számolt be. A nacionalista, EU-szkeptikus pártvezér régi motorosnak számít, ha az Európai Uniót túl erősnek, és ezért Oroszországra veszélyesnek tartó Moszkva érdekeinek védelméről van szó. Most, az EP-választások előtti kampány utolsó napjaiban a Liga és az AfD képviselőivel lépett fel egy milánói nagygyűlésen, ahol szintén arról beszélt, hogy itt az ideje annak, hogy Európa véget vessen az Oroszország elleni hidegháborúnak. Szerinte az EU és Oroszország kapcsolatának normalizálása közös érdek, a pártelnök azt hangsúlyozta, elsősorban Brüsszel felelős azért, hogy a kapcsolatok változatlanul a mélyponton vannak.

Kételyek a csatornán túl

A brit Nigel Farage-t, a brexit élharcosát is kapcsolatba hozták orosz pénzekkel. A politikus legutóbbi botránya a miatt tört ki, hogy nem jelentett be 450 ezer fontnyi ajándékot, amit régi ismerősétől, Arron Banks brit üzletembertől kapott. Banks korábban is bőven adott pénzt Farage-nak: a brexit-kampányra nyolc millió fontot költött, a vádak szerint részben Oroszországból érkezett a pénz. Banks minden lehetséges alkalommal cáfolja, hogy orosz pénzekkel is finanszírozta a Brexit-kampányt, ám egymásnak ellenmondó kijelentéseket tett, amikor arról faggatták, melyik vállalatának nyereségéből teremtette elő a milliókat.

MTI / EPA / Patrick Seeger

„A pénz a Rock Services nevű, Nagy-Britanniában bejegyzett vállalatból jött” – mondta a BBC-nek, ám korábban arról beszélt, hogy a Rock Services semmiféle bevételt nem ért el. Míg a brit hatóságok azt állítják, nem valószínű, hogy a nyolcmillió font a Rock Servicestől származott volna, Banks legutóbb arról beszélt, hogy a Rock Services egy vállalatcsoportot takar, amelyek termeltek bevételt, ám ezúttal sem közölte, pontosan melyik cégtől származik a pénz. Bank egyébként a Brexit-kampány idején többször is együtt ebédelt a londoni orosz nagykövettel, s a találkozókat egy olyan orosz diplomata szervezte, akit 2018-ban kiutasítottak Nagy-Britanniából.