Felcsúton mindent megtesznek, hogy teljesítsék Orbán álmát – a Fradinál szintén, bár ettől Kubatov a legkevésbé boldog
Az NB I. rajta előtt megnéztük, hogyan viszonyulnak a csapatok az MLSZ magyarosítást ösztönző szabályához.
A NATO csak akkor kezdheti meg a szövetség keleti szárnyán lévő egységeinek megerősítését, ha azt mind a 29 tagállam jóváhagyja. Ankara azonban addig nem járul hozzá a terv megvalósításához, amíg a katonai szövetség nem minősíti terrorista szervezetnek az észak-szíriai kurd milíciát, a Nemzeti Védelmi Egységeket (YPG) – írta a DW német hírportál NATO-forrásokra hivatkozva.
Az Oroszországgal határos térségekben állomásozó NATO-egységek megerősítését Lengyelország és a három balti állam, Litvánia, Lettország és Észtország szorgalmazta, ám Törökország nem volt hajlandó támogatni a kérést.
Míg a hivatalos NATO-források azt hangsúlyozzák, hogy a szövetség töretlenül elkötelezett valamennyi tagállam megvédelmezése mellett, a nevük mellőzését kérő illetékesek úgy vélik, hogy
Törökország túszul ejtette a keleti tagállamokat, s bomlasztó tevékenységével akadályozza a fontos programok megvalósítását.
Törökország a közelmúltban katonai akciót indított az észak-szíriai kurd milíciák ellen, s a tervek szerint a török-szíriai határ szíriai oldalára telepítené le a jelenleg a területén élő szíriai menekültek jelentős részét, nagyjából kétmillió embert.
A helyzetet bonyolítja, hogy a NATO-tag Törökország az utóbbi években több területen is együttműködik Oroszországgal: Moszkva SZ-400-as légvédelmi rakétarendszert adott el Ankarának, és az orosz és török katonaság Szíriában is kooperál.
