Törökország nem engedi a NATO-t Oroszország ellen védekezni

A NATO-tagállamok azzal vádolják Törökországot, hogy túszul ejtette az észak-atlanti szövetség kelet-európai országait. Ankara Szíria ügyében akar kicsikarni engedményeket a NATO-tól, és amíg nem kapja meg, amit kíván, nem engedi, hogy a szövetség megerősítse az Oroszországgal határos térségeket.

  • hvg.hu hvg.hu
Törökország nem engedi a NATO-t Oroszország ellen védekezni

A NATO csak akkor kezdheti meg a szövetség keleti szárnyán lévő egységeinek megerősítését, ha azt mind a 29 tagállam jóváhagyja. Ankara azonban addig nem járul hozzá a terv megvalósításához, amíg a katonai szövetség nem minősíti terrorista szervezetnek az észak-szíriai kurd milíciát, a Nemzeti Védelmi Egységeket (YPG) – írta a DW német hírportál NATO-forrásokra hivatkozva.

Az Oroszországgal határos térségekben állomásozó NATO-egységek megerősítését Lengyelország és a három balti állam, Litvánia, Lettország és Észtország szorgalmazta, ám Törökország nem volt hajlandó támogatni a kérést.

Míg a hivatalos NATO-források azt hangsúlyozzák, hogy a szövetség töretlenül elkötelezett valamennyi tagállam megvédelmezése mellett, a nevük mellőzését kérő illetékesek úgy vélik, hogy

Törökország túszul ejtette a keleti tagállamokat, s bomlasztó tevékenységével akadályozza a fontos programok megvalósítását.  

Törökország a közelmúltban katonai akciót indított az észak-szíriai kurd milíciák ellen, s a tervek szerint a török-szíriai határ szíriai oldalára telepítené le a jelenleg a területén élő szíriai menekültek jelentős részét, nagyjából kétmillió embert.

A helyzetet bonyolítja, hogy a NATO-tag Törökország az utóbbi években több területen is együttműködik Oroszországgal: Moszkva SZ-400-as légvédelmi rakétarendszert adott el Ankarának, és az orosz és török katonaság Szíriában is kooperál.

Egy Orbán-kormány nem érne meg négy évet sem Franciaországban

Egy Orbán-kormány nem érne meg négy évet sem Franciaországban

Jehan Paumero húszas évei elején, bordeaux-i bölcsészként jött Magyarországra 2003-ban, miután elfogadta egy pécsi gimnázium állásajánlatát. Előtte csak a Sziget miatt járt itt, de megígérte magának, hogy még visszatér – egy helyett végül több mint húsz évet maradt. Hogyan látja egy köztünk élő francia a magyarokat? Miért érzi itt szabadabbnak magát, mint otthon, és mi az, ami miatt közelebb érzi magához a magyar társadalmat? Mit gondolnak a franciák Magyarországról, és mit válaszol, ha nekiszegezik a kérdést, hogy milyen diktatúrában élni?

vélemény

Parászka Boróka: A rezsimbontás receptje

Ma Magyarországon nem látszik az alagút vége. Egyelőre ott tartunk, hogy el kell hinnie az ország határain belül és kívül élőknek, hogy lehetséges a megtisztulás, és mindenkinek lehet helye, feladata ebben.