A karizmatikus kormányfő 1986. február 28-án, 59 évesen halt meg, Palme és felesége, Lisbet egy moziból tartott hazafelé, amikor a gyilkos leadta a halálos lövést. A támadó kétszer lőtt, az egyik lövedék Lisbetet érte, ám ő nem szenvedett súlyos sérülést. A merénylő azonnal elfutott, a három percen belül kiért rendőrök már nem találták őt a helyszínen.

A nyomozás során több mint tízezer embert hallgattak ki, 788 pisztolyt vizsgáltak meg és több mint 130 olyan ember volt, aki vagy magára vállalata a gyilkosságot, vagy a neve elhangzott gyanúsítottként. A nyomozás kezdetekor sok bírálat érte a rendőrséget: nem zárták le megfelelően a helyszínt, így több bizonyíték, illetve nyom megsemmisülhetett.

A Grand nevű mozi bejárata

MTI / EPA / TT Hírügynökség / Fredrik Sandberg

Svédországot valósággal sokkolta a Palme-gyilkosság, s mivel az egymást követő kormányok meg akarták találni a gyilkost, 2010-ben külön törvényben rögzítették, hogy a Palme-gyilkosságra nem érvényesek az elévülés szabályai. Lisbet Palme 2018-ban hunyt el, így nem tudhatta meg, ki ölte meg férjét.

Palme ugyan népszerű volt a választók körében, ám politikájával sok ellenséget szerzett magának, így halála után több összeesküvés-elmélet is született. Az egyik szerint a dél-afrikai titkosszolgálat állhatott a merénylet mögött, mivel Palme többször is szót emelt az apartheid-rendszer ellen és Stockholm pénzzel támogatta a feketék polgárjogi mozgalmát, az ANC-t. Akadtak, akik szerint a svéd üzleti köröknek lett elege a miniszterelnökből, aki állítólag bizonyítékokat szerzett arra, hogy a Bofors nevű hadiipari vállalat vesztegetéssel szerzett magának üzleteket Indiában. Olyan elképzelések is voltak, hogy a Szovjetunió volt felelős az 1968-as csehszlovákiai bevonulást elítélő politikus megöléséért, de az is felmerült, hogy a kurdok ölették meg őt, mert terrorista szervezetnek nyilvánította a PKK nevű kurd milíciát. Olyanok is akadtak, akik az USA-t vélték felfedezni a gyilkosság mögött, mert Palme meglátogatta Kubát, bírálta Washington külpolitikáját, és elítélte a vietnámi háborút is.   

Olof Palme

AFP / Bertil Ericson

Tanúból gyanúsított

Stig Engström neve ugyanakkor már a gyilkosság napján bekerült a rendőrségi dokumentumokba, akkor még csak tanúként: kiderült, hogy ott volt a helyszínen s a rendőröknek azt állította, megpróbálta újraéleszteni a sebesült politikust. A gyilkosságot legalább húsz ember látta: Palmét Stockholm belvárosában, a Skandia biztosítótársaság székházának közelében érte a halálos lövés, s Engström eleinte nem volt gyanús, hiszen a Skandia-házban dolgozott, és azt mondta, sokáig maradt bent munkahelyén.

A „Skandia Man” esetleges bűnösségéről egy svéd újságíró, Thomas Pettersson 2018-ban kezdett írni, az oknyomozásból az derült ki, hogy Engström nem értett egyet a szociládemokrata kormányfő politikájával. Közben Krister Petersson főügyész (nem rokona az újságírónak csak névazonosság van – a szerk) 2017-ben új lendületet adott a vizsgálatnak, s a rendőrök kikérdezték a 2000-ben öngyilkosságot elkövetett Engström özvegyét is. Akkor ő azt mondta a nyomozóknak, hogy férje gyáva ember volt, még egy légynek sem tudott volna ártani. Viszont az közismert volt róla, hogy egy fegyverklub tagja volt, értett a pisztolyokhoz, és lehetősége volt szerezni egy olyan 357-es Magnumot, amellyel kioltották Palme életét. Egyik barátjának ugyanis volt egy fegyvergyűjteménye, és abban található volt egy Magnum is.

Stig Engström

MTI / EPA / TT Hírügynökség / Stina Stjernkvist

Tárgyalás nélkül

Az Ensgtröm valószínű bűnösségét bejelentő főügyész szerdai tájékoztatóján azt is elmondta, hogy mivel a merénylő két évtizede halott, az ügyet lezárják. Ez pedig azt jelenti, hogy nem lesz tárgyalás, így hivatalosan továbbra sem lesz meg Palme gyilkosa. Petersson azt is elmondta, hogy Engström valószínűleg magányos gyilkos volt.

„Nem találtunk semmi olyan jelet, ami összeesküvésre utalt volna, ugyanakkor nem lehet kizárni, hogy Engströmnek voltak illegális kapcsolatai” – mondta az ügyész. A főügyész elismerte, hogy

továbbra sincs közvetlen bizonyíték Engström bűnösségére, ám a most merénylőként megnevezett férfin olyan ruházat volt, amilyet a tanúk szerint a gyilkos viselt, s a szemtanúk annak ellenére nem emlékeztek Engströmre, hogy a férfi azt állította ő is tanú volt, s hosszabb ideig a helyszínen tartózkodott. „Engström pontosan úgy viselkedett, mint ahogy véleményünk szerint egy merénylő viselkedett volna”

– magyarázta, majd hozzátette, hogy a feltételezett gyilkosnak súlyos anyagi- és alkoholproblémái is voltak.  

Videofelvételről készült kép Krister Peterssonról, a svéd legfőbb ügyészről a stockholmi sajtótájékoztatón 2020. június 10-én

MTI / EPA / TT Hírügynökség / Stina Stjernkvist

Gyilkos-koktél

Az ügyben egyébként 1989-ben ítélet is született: az emberölésért korábban már börtönben ült Christer Petterssont (nem rokona sem az újságírónak, sem a főügyésznek, csak névazonosság van – a szerk) életfogytiglani börtönre ítélték, miután Lisbet Palme felismerni vélte őt egy szembesítés során. A védők azonnal fellebbeztek és kiderítették, a szembesítés előtt a rendőrök azt mondták az özvegynek, hogy a gyanúsított kemény alkoholista. A szembesítés során, ahol tíz férfi közül kellett kiválasztani a „tettest”, Lisbet e szavak kíséretében mutatott rá Petterssonra: a nyolcast felismerem, látszik rajta, hogy alkoholista.

Az ítéletet még 1989-ben megsemmisítették, a 2004-ben elhunyt Pettersson kártérítést is kapott, s rögtön ikonikussá vált az a fénykép, amelyen az otthonába hazatérő férfi egy vodkás és egy Bailey’s-üveggel a kezében magyarázta, mire költi majd az ölébe hullott pénzt.  

A vodka-Bailey’s koktélt a mai napig „Gyilkosnak” hívják Svédországban.