Biztonságos helyre, Moszkvába küldte 16 éves Nyikolaj fiát – és valószínűleg kiszemelt utódját – Aljakszandr Lukasenka fehérorosz diktátor.

A kedvenc gyereket egy bentlakásos elitiskolába íratták be, orosz lapértesülések szerint Nyikolaj álnéven szerepel a tanulók között, és a moszkvai fehérorosz nagykövetség egyik vendégszobájában fog lakni. Korábban úgy volt, hogy a fiú az egyik EU-tagországban, vagy az USA-ban fog tanulni, ám Lukasenka valószínűleg joggal gondolja úgy, fiának most jobb lesz, ha inkább a kitartó szövetséges, Oroszország vendégszeretetét élvezi.

Vadim Zamirovski / TUT.BY / AFP

Lukasenka az utóbbi években szinte minden nagyobb rendezvényre magával vitte fiát, s a katonai egyenruhába öltöztetett Nyikolaj szerepelt azon a hírhedtté vált, augusztus végén készült videóban is, amelyben Lukasenka – töltetlen – géppisztollyal szaladgálva, helikopteren röpködve igyekszik a kemény vezető látszatát kelteni. Egyébként úgy tűnik, hogy a burokban felnevelt Nyikolaj nem akarja annyira a hatalmat, mint azt az apja szeretné, még a választások előtt azt nyilatkozta az államfő, hogy fia „elvből ellenez mindenféle hatalmat”.

De Lukasenka egyelőre nem a hosszútávú hatalomátadáson gondolkodik, hanem azon, hogyan szilárdítsa meg az utóbbi hetekben igencsak megrendült helyzetét. A hivatalos, minden bizonnyal alaposan kozmetikázott eredmények szerint az 1994 óta hatalomban lévő egykori szovhoz-elnök nyolcvan százalékos győzelmét hozott választás estéjén kezdődött tiltakozási hullám ugyanis nem ül el. Mindennaposak a tüntetések, több vállalatnál továbbra is tart a munkabeszüntetés, s a vasárnapi óriástüntetésekre rendre több mint százezren mennek el. A rendőrség vasárnap viszonylag visszafogottan lépett fel: bár a rohamrendőrök megszállták a belvárost, az egyenruhások ezúttal csupán néhány tucat embert tartóztattak le.

Erodálódó hatalmi bázis

Bár az ellenzék egyelőre nem elég erős ahhoz, hogy átvegye a hatalmat, a már másfél hónapja tartó patthelyzet fokozatosan erodálja Lukasenka hatalmi bázisát. Több jel utal arra, hogy a minszki politikai vezetésen belül is egyre többen látnák szívesen, ha Lukasenka távozna – nő az államfővel nyíltan szembefordult egykori bizalmasok száma – s a politikus számára az is gondot jelent, hogy nincs újabb eszköze az ellenzék marginalizálására.

A tömeges letartóztatásokkal és az őrizetbe vettek bántalmazásával a rezsim ezúttal csak megerősítette a tiltakozók elszántságát, s az sem segített, hogy lefogatta vagy külföldre kényszerítette az ellenzéki megmozdulásokat szervező Koordinációs Tanács tagjait is. A tüntetők elszántságát növeli, hogy az ellenzéki testület egyik tagja, Makszim Znak – aki ellen az állambiztonság veszélyeztetése miatt emeltek vádat – éhségsztrájkba kezdett. „Ez az egyetlen lehetőségem arra, hogy megmutassam mennyire abszurd az, hogy a szabad véleménynyilvánításukért indítanak eljárást az emberek ellen” – üzente a világnak Znak az ügyvédjén keresztül.

MTI / AP / TUT.by

Lukasenka számára az utolsó esély az, ha komolyabb beavatkozásra tudja késztetni a mellette még kitartó Moszkvát, hiszen Vlagyimir Putyin orosz államfő augusztus közepén megígérte – és kettejük szeptember 14-ei moszkvai tárgyalásain meg is erősítette – hogy az orosz-fehérorosz szövetségi állam létrehozásáról szóló megállapodás alapján kész katonai segítséget is nyújtani nyugati szomszédjának, ha azt külföldi támadás fenyegeti vagy a tüntetések rombolásba mennek át.

A minszki vezető dolgozik is azon, hogy bizonyítsa a NATO és különösen Lengyelország és Litvánia agresszióra készül. Azt ismételgeti, hogy az ország nyugati határain a NATO csapatokat von össze, s a Nyugat azért támogatja az ellenzéket, mert a katonai támadás előtt destabilizálni akarja Fehéroroszországot. Lukasenka a hét végén el is rendelte a lengyel és litván határszakaszok lezárását, ám egyelőre a forgalom folyamatos maradt, és a lengyel és litván hatóságok szerint semmi jele annak, hogy szomszédjuk határzárra készülne: a forgalom folyamatos és erősítések sem érkeztek a térségbe.

MTI / EPA / Belta pool / Andrei Stasevich

Közvetett siker

Még ha Lukasenkának egyelőre nem is sikerült kicsikarnia az orosz katonai beavatkozást – az orosz segítség eddig a hitelnyújtásban, a fehérorosz hatóságok és állami médiumok felszereléssel és emberekkel való megerősítésében, illetve a Nyugat szapulásában merült ki – annyit elért, hogy a nyugati országok feltűnően óvatosan reagálnak a fehéroroszországi eseményekre.

TUT.BY / AFP

Az EU által hozott – Ciprus ellenkezése miatt még életbe sem lépett – szankciók igencsak gyengécskék, s bár a fehérorosz ellenzék azt kéri, hogy a Nyugat a Lukasenka ellen indult jelöltet, az augusztusban Litvániába kényszerített Szvajtlana Cihanouszkaját ismerje el államfőként, Brüsszel csak addig jutott el, hogy már nem ismeri el Lukasenkát legitim fehérorosz államfőnek. Közben az EBESZ és az ENSZ megkezdte a rendőri túlkapásokról és a választási csalásokról átadott bizonyítékok vizsgálatát.