szerző:
hvg.hu
Tetszett a cikk?

1979 novemberében iráni diákok egy csoportja megrohamozta az USA teheráni nagykövetségét és túszul ejtett több mint hatvan embert, többségében amerikai állampolgárt. A hivatalban lévő elnök, Jimmy Carter képtelennek bizonyult a válság megoldására, sokan vélik úgy, hogy a politikus tehetetlensége is hozzájárult ahhoz, hogy Ronald Reagan nyerte meg az 1980-as elnökválasztást.

A túszszedés közvetlen oka az volt, hogy Carter hozzájárult ahhoz, hogy az USA-ban gyógykezeljék a hatalomból néhány hónappal korábban eltávolított iráni vezetőt, Mohamed Reza Pahlavi sahot. De a túszszedés nem csak arról szólt, hogy az irániak gyűlölték a rákban szenvedő exuralkodót, hanem arról is, hogy szakítani akartak a Pahlavi-féle USA-barát külpolitikával és meg akarták mutatni, Washington többé nem szólhat bele a perzsa állam belügyeibe.

A sah ugyanis egyértelműen kiszolgálta a nyugati érdekeket: az 1950-es években például úgy juthatott hatalomra, hogy az 1951-ben megválasztott új kormányfő, Mohamed Moszadeg bejelentette, államosítani fogja az addig leginkább az amerikai és brit olajipari vállalatok kezében lévő iráni olajkitermelést. Az amerikai és brit titkosszolgálatok pedig gyorsan léptek, és 1953-ban egy puccs révén a hatalomba segítették Mohamed Reza Pahlavit, aki a segítségért cserébe leállította a nacionalizálás folyamatát és az olajvagyon nyolcvan százalékát visszajuttatta a nyugati cégeknek. A sah Nyugat-barát politikáját támogató hatalmak pedig elnézték a teheráni vezetőnek azt, hogy hírhedt titkosszolgálatával, a SAVAK-kal az élen Reza Pahlavi brutálisan elnyomta az ellenzéket és az uralomban töltött évtizedek alatt ezreket kínoztatott, vagy öletett meg.

Khomeini ajatollah
©
A sah rezsimje 1979 nyarán omlott össze, s a hatalmat Khomeini ajatollah vette át, aki rövid idő alatt teokráciává alakította át hazáját. Az irániak körében népszerű Khomeini élesen USA- és Izrael-ellenes politikát hirdetett, s amikor kiderült, hogy Carter – humanitárius megfontolásokból – engedélyezte a sah amerikai gyógykezelését, a parázs alatt izzó USA-gyűlölet azonnal fellángolt, és ennek volt az egyik következménye az amerikai követség ostroma és elfoglalása. A követségfoglalók célja egyébként az volt, hogy elérjék, az USA adja ki Teheránnak a megbuktatott sahot.

444 nap bizonytalanság

A diplomáciai képviseleten az iráni diákok 66 túszt ejtettek, s közülük tizennégyet – többségükben nőket, illetve nem amerikai állampolgárokat, valamint egy beteget – viszonylag rövid időn belül elengedtek. Bár a túszokat nem bántalmazták, a fogságban töltött hónapok tartós traumát okoztak: nem engedték a foglyokat egymással beszélni, csak nagy ritkán tették lehetővé, hogy ruhát cseréljenek, s miközben sohasem tudták, mit hoz a holnap, rendszeresen felvonultatták őket az iráni televíziók kamerái előtt.

©

A túszválság ügye az 1980-as elnökválasztás egyik legfontosabb kampánytémájává vált és amikor kudarcba fulladtak a diplomáciai erőfeszítések, Carter jóváhagyott egy katonai mentőakciót. Az 1980 áprilisi Eagle Claw (Saskarom) akció azonban csúfos véget ért: az elitalakulatokat helikopterekkel kellett volna bejuttatni a teheráni követség területére, ám a katonai akció napján heves homokvihar tört ki, s a gépek nem jutottak el Iránba, sőt az egyikük felszállás közben nekiütközött egy nagy szállítógépnek. Még el sem kezdődött az akció érdemi része, de máris meghalt nyolc amerikai katona, így a túszmentést végül lefújták.

©

Így úszott el a második mandátum?

A diplomáciai, majd a katonai kudarc a hírek élén szerepelt, és a sorozatos fiaskók nagyon sokat ártottak az egyébként sem túl sikeres Carter elnök megítélésének, hiszen a válság elhúzódása azt bizonyította, hogy a Fehér Ház ura határozatlan és képtelen megakadályozni, hogy az iráni iszlamisták hónapokon át megalázzanak több tucat amerikai állampolgárt. A helyzetet súlyosbította, hogy a túszválság miatt Carternek kevesebb ideje maradt a kampányolásra.

Jimmy Carter
©

A republikánus jelölt, a színészből lett politikus, Ronald Reagan kihasználta az adódó lehetőséget, egyes pletykák szerint Reagan kampánystábjának tagjai tárgyaltak az irániakkal, és arra bíztatták őket, hogy a választás előtt semmiképpen se engedjék el foglyaikat. Egy évvel a túszválság kitörése után Reagan nagy fölénnyel diadalmaskodott a választáson, s nem sokkal az után, hogy 1981. január 21-én Reagant beiktatták hivatalába, Irán végül elengedte a túszokat, akik 444 napot töltöttek bezárva a követség épületébe. Így Carter lett a nyolcadik olyan amerikai elnök, akinek nem sikerült elnyernie a második mandátumot. (Összesen tíz ilyen elnök volt, az utolsó Donald Trump, aki éppen a napokban kényszerült kiköltözni a Fehér Házból.) A sah egyébként már 1979 decemberében elhagyta az USA-t és Egyiptomban talált menedéket, ahol 1980 júliusának végén bele is halt betegségébe.

Ronald Reagan
©

Kanadai mentőakció

A válság egyik érdekes mellékszála, hogy a túszszedés napján hat amerikai diplomata elkerülte a fogságot és egy kanadai diplomatánál, John Sheardownnál bujkált. Az akkori kanadai miniszterelnök, John Clark végül úgy szabadította ki őket, hogy kanadai útlevelet adott az amerikaiaknak, akik így visszatérhettek hazájukba. (Ezt az esetet dolgozta fel Az Argó-akció című hollywoodi film.)

©

 

VELETEK VAGYUNK – OLVASÓKKAL, ÚJSÁGÍRÓKKAL!

A hatalomtól független szerkesztőségek száma folyamatosan csökken, a még létezők pedig napról napra erősödő ellenszélben próbálnak talpon maradni. A HVG-ben kitartunk, nem engedünk a nyomásnak, és minden nap elhozzuk a hazai és nemzetközi híreket.

Ezért kérünk titeket, olvasóinkat, hogy tartsatok ki mellettünk, támogassatok bennünket, csatlakozzatok pártolói tagságunkhoz, illetve újítsátok meg azt!

Mi pedig azt ígérjük, hogy továbbra is minden körülmények között a tőlünk telhető legtöbbet nyújtjuk a számotokra!
Keresztes Imre Világ

Belerángathatja-e még egy utolsó háborúba Trump az USA-t?

Lesz-e amerikai-iráni háború? - az utóbbi időben egyre többen teszik fel a kérdést, miután pattanásig feszült a helyzet a Perzsa-öböl térségében, és nem zárható ki, hogy a január 20-án lejáró elnöksége utolsó heteiben az elszabadult hajóágyúként viselkedő Donald Trump amerikai elnök az utódját, Joe Bident szándékosan belerángatja egy katonai konfliktusba. Ahogy az sem, hogy a bosszúra éhes iráni keményvonalasok provokálnak ki egy amerikai vagy izraeli katonai csapást.

789 lóerő: még komolyabb lett a valaha készült legerősebb V8-as Mercedes-AMG

789 lóerő: még komolyabb lett a valaha készült legerősebb V8-as Mercedes-AMG

Nemi erőszak vádaktól hangos az ausztrál parlament, vizsgálat indul

Nemi erőszak vádaktól hangos az ausztrál parlament, vizsgálat indul

A járvány a metróközlekedést is veszélyezteti

A járvány a metróközlekedést is veszélyezteti