A válság amiatt tört ki, hogy a koszovói kormány határozata értelmében csak azok a szerbiai járművek léphetnek be a Szerbiától 2008-ban elszakadt állam területére, amelyeken a szerb rendszámot ideiglenes koszovóira cserélik le. A szerbek válaszként annak ellenére blokád alá vették két nagy határátkelőt, hogy a pristinai döntés csak válaszlépés volt: Szerbia ugyanis már több mint egy évtizede rendszámcserére kötelezi a koszovói rendszámmal belépni kívánó járművek vezetőit.

A közel két hete tartó válság egyre súlyosabbá vált, a szerb hadsereg közelben állomásozó erőit harckészültségbe helyezték, szerb katonai gépek járőröztek a határ mellett a koszovói kormány pedig a többségében szerbek lakta észak-koszovói területre vezényelte a különleges rendőri erőket.

A válságot végül Miroslav Lajcaknak, az EU koszovói és nyugat-balkáni ügyeben illetékes különképviselőjének sikerült megoldani, aki két napos tárgyalássorozattal rávette a feleket a kompromisszumra. A megállapodás értelmében a felek október 2-án visszavonják a határra vezényelt fegyveres erőket, ezzel párhuzamosan megszüntetik a határ blokádját. A határátkelők működtetését a KFOR-erők veszik át, s a katonák biztosítani fogják a forgalom teljes szabadságát. Az EU, valamint Koszovó és Szerbia képviselőinek részvételével munkacsoportot hoznak létre, amely fél éven belül közzéteszi a rendszámvita megoldását célzó javaslatait. Addig a koszovói, illetve szerbiai járművek a felségjelzést ideiglenesen letakaró matricákkal léphetnek be a másik ország területére.

Bár a mostani vitát a jelek szerint sikerül megoldani, a rendszámválság is azt bizonyítja, hogy nagyon lassan halad Szerbia és a volt dél-szerbiai tartomány közötti viszony normalizálása. Szerbia nem hajlandó elismerni az albán többségű Koszovó államiságát, s ez mindkét ország EU-integrációját lassítja.