Ismeretlen vizekre, előrehozott választás felé evez Románia, miután a minimálisan szükséges 234-et felülmúlva 281 parlamenti képviselő és szenátor szavazta meg a legnagyobb ellenzéki erő, a Szociáldemokrata Párt (PSD) által benyújtott bizalmatlansági indítványt. Az ellenzékkel együtt szavazott a Florin Citu vezette kormány korábbi koalíciós partere, a Mentsétek meg Romániát Szövetség (USR) is, amely hajlandó lenne visszalépni a kormányba, ha Citu helyett más vezetné a kabinetet. Ugyancsak megszavazta a kormánybuktatást a szélsőségesen nacionalista Románok Egyesüléséért Szövetség (AUR) is. A koalíciós partner RMDSZ képviselői nem voksoltak.

A tavaly decemberben megalakult koalíció széthullásának közvetlen előzménye az volt, hogy az USR nem támogatta a PNL által előterjesztett 10 milliárd eurós vidékfejlesztési tervet, mert az szerinte nem volt átlátható, és a beruházókat nem lehet megfelelően elszámoltatni. Az USR azt is hangsúlyozta, Citu azért is alkalmatlan a kormányfői tisztség betöltésére, mert a kormányzás helyett a párton belüli belharcokkal volt elfoglalva és teljesen elvesztette realitásérzékét.

Florin-Vasile Citu

MTI / AP

Mindenki mindenki ellen

„Remélem, hogy a PSD-nek, az AUR-nak és az USR-nek van egy terve is, nem csupán az a szándékuk, hogy megbuktassák a kormányt és káoszba taszítsák az országot” – mondta a sértődött Citu, aki állítólag arra számít, hogy a PSD javasol majd egy kormányfőjelöltet, akit a másik két párt támogatni fog.

A labda azonban egyelőre még a PNL-párti államfő Klaus Iohannis térfelén pattog, neki kell ugyanis kijelölnie, ki próbálkozzon meg egy új kabinet tető alá hozásával. Bukaresti elemzők nem zárják ki, hogy Citu ismét felkérést kap, ha nem is az első körben, de a pártok közötti alkudozás második fordulójában.

Az alkotmány értelmében az államfő két sikertelen kormányalakítási kísérlet után feloszlathatja a parlamentet. Korábban több bizalmatlansági indítványt is elfogadtak a törvényhozók, ám eddig valamennyi alkalommal sikerült megúszni a törvényhozás szélnek eresztését és az új választás kiírását. Most viszont jó esélye van annak, hogy a tavalyi parlamenti választás után újra urnához szólítják a romániai polgárokat, hiszen a pártok közötti ellentétek annyira súlyosak, hogy nehéz kompromisszumos megoldást találni. Az sem kizárt, hogy a PSD vezetésével átmeneti technokrata kormány alakul, amely az előrehozott választásokig vezetné az országot. Az AUR nemzeti egységkormányt szeretne, de ezzel nagyjából egyedül van, a szélsőséges pártot egyelőre egyik párt sem tekinti koalíciós partnernek.

Marcel Ciolacu, a legnagyobb frakcióval rendelkező ellenzéki Szociáldemokrata Párt (PSD) elnöke szavaz a párt által beterjesztett, a Florin Citu liberális miniszterelnök vezette kormány megbuktatását célzó bizalmatlansági indítvány vitáján a kétkamarás román parlament együttes ülésén 2021. október 5-én

MTI / AP

RMDSZ a stabilitásért

Az RMDSZ továbbra is a koalíció helyreállítását támogatja, a bizalmatlansági indítvány elfogadása után a párt szerint politikai megállapodásra van szükség a következő hat hónapra egy teljes jogkörű kormány felállítása érdekében. Az RMDSZ képviselőházi frakcióvezető-helyettese, Szabó Ödön szerint az ország járványügyi és politikai válságban van, az állampolgárok bizalma az ország intézményeiben rohamosan csökken, az energiaárak csak nőnek, mindezekre pedig nem nyújt megoldást egy újabb politikai instabilitás és kormányválság.

A stabilitásra valóban szükség lenne, Románia súlyos válságba került a koronavírus-pandémia negyedik hulláma miatt. Lakosságarányosan jelenleg Romániában követeli a legtöbb áldozatot a járvány – egymillió lakosra egy nap alatt több mint tíz haláleset jutott – és gyorsul a betegség terjedése is: naponta mintegy 15 ezer új fertőzöttet regisztrálnak, közel kétszer annyit, mint egy héttel korábban. Az oltási hajlandóság javulóban van, de a kórházak túlterheltek, sorra kell elhalasztani a kevésbé fontos beavatkozásokat. Az egészségügyi válság egyik fő oka, hogy Romániában krónikusan alulfinanszírozzák a szektort: az EU-átlag a GDP tíz százaléka körül van, míg Romániában az arány csupán 5,2 százalék.

Florin Citu román miniszterelnök (b) és Kelemen Hunor, a Romániai Magyar Demokrata Szövetség (RMDSZ) elnöke, miniszterelnök-helyettes a legnagyobb frakcióval rendelkező ellenzéki Szociáldemokrata Párt (PSD) által beterjesztett bizalmatlansági indítvány vitáján a kétkamarás román parlament együttes ülésén 2021. október 5-én

MTI / AP

Általános elégedetlenség

A kormány ugyan a közelmúltban újabb korlátozó intézkedéseket léptetett életbe, még mindig sokan akadnak, akik elleneznek mindenféle tiltást. Október 2-án például Bukarestben és több vidéki városban vonultak az utcára a maszkellenesek és a több ezer tüntető együtt kiabálta: „Szabadságot!”. Az országban a felnőtt lakosság egyharmada kapott már Covid elleni oltást, ezzel Románia az EU-ban a második legrosszabb helyen áll Bulgária után.

Egészében véve sem túl jó az emberek hangulata, a romániaiak 80 százaléka szerint rossz irányba tart az ország – derül ki INSCOP felmérésének hétfőn közzétett adataiból. A Strategic Thinking Group nevű kutatóintézet megrendelésére készült közvélemény-kutatás eredményei azt mutatják, hogy nőtt az elégedetlenek tábora: júniusban a lakosság 68,1 százaléka, márciusban pedig 70,3 százaléka vélekedett úgy, hogy rossz irányba tart Románia.

Fejre esett, véres fejű Superman-szobrot visz egy férfi az ülésterem bejáratához a Florin Citu román miniszterelnök koalíciós kormányának megbuktatását célzó bizalmatlansági indítvány vitája előtt a kétkamarás román parlament együttes ülésének kezdete előtt Bukarestben 2021. október 5-én

MTI / AP