Háború Ukrajnában
Több mint három éve tart már az orosz-ukrán háború. A frontvonalak mára lényegében befagytak, a konfliktus mégis eszkalálódni látszik, ahogy a háborús felek igyekszenek minél több szövetségest és fegyvert szerezni, illetve több országot bevonni a konfliktusba. De vajon mi lesz döntő: a fegyverszállítmányok, a szankciók, vagy esetleg a béketárgyalások? Meddig tartanak ki az ukránok és meddig tűri az orosz társadalom a veszteségeket? Cikksorozatunkban ezekre a kérdésekre is igyekszünk válaszolni.
Az orosz elnök szerint Emmanuel Macron a telefonbeszélgetésük alkalmával arról biztosította, hogy a kijevi vezetés kész végrehajtani a minszki megállapodásokat, és friss elképzeléseken dolgozik a két kelet-ukrajnai szakadár régió területén rendezendő választások kérdésében. Az állami televízióban közvetített nyilatkozatában az orosz államfő Dmitrij Kozaknak, az orosz elnöki apparátus helyettes vezetőjének azon helyzetértékelésére reagált, miszerint a dolgok jelen állása szerint Kijev sosem fogja megvalósítani a Donyec-medencei helyzet rendezéséről szóló megállapodásokat. Az orosz biztonsági tanács ülésén az orosz államfő megjegyezte, hogy a tárgyalási folyamat már nyolc éve zajlik, és zsákutcába jutott.
Egy, Ukrajna NATO-tagságára vonatkozó moratórium nem fogja megoldani az Oroszország és a Nyugat közötti feszültséget – jelentette ki Putyin. "Azt gondoljuk, hogy ez nem engedmény számunkra" – fogalmazott. Oroszország meg akarja akadályozni, hogy szomszédai NATO-tagok legyenek, és erre vonatkozóan írásos garanciákat kért az észak-atlanti szövetségtől és az Egyesült Államok kormányától. A Nyugat elutasította az orosz követeléseket. Moszkva a Kelet-Közép- és Dél-Kelet-Európában állomásozó amerikai erők kivonására szólította fel Washingtont.
Ugyancsak hétfőn, függetlenségük elismerésére és katonai együttműködésre kérte Vlagyimir Putyin orosz elnököt a két kelet-ukrajnai szakadár "népköztársaság". Az egyeztetett felhívást az orosz televízióban ismertette az önhatalmúlag kikiáltott donyecki, illetve luhanszki "népköztársaság" vezetője, Denisz Pusilin és Leonyid Paszicsnik. Az orosz alsóház még február 15-én szavazott meg egy, Putyinhoz intézett felhívást arról, hogy Oroszország ismerje el a nyolc éve orosz támogatással Kelet-Ukrajnában a kijevi hadsereg ellen harcoló területek függetlenségét.
Putyin ezzel kapcsolatban azt közölte, hogy Oroszország hétfőn döntést hoz a szakadár luhanszki és donyecki "népköztársaságok" elismerésének kérdésében. Hangsúlyozta, hogy Oroszország a szóban forgó területek függetlenségének elismerését, nem pedig elcsatolását fontolgatja. A tanácskozás résztvevői egyébként egyöntetűen a függetlenség elismerését szorgalmazták. Dmitrij Medvegyev, az orosz biztonsági tanács elnökhelyettese annak a véleményének adott hangot, hogy amennyiben az ukrajnai helyzet nem javul, el kell ismerni a kérdéses területek függetlenségét. Utalt arra, hogy a két "népköztársaság" területén mintegy 800 ezer orosz állampolgár él.
Mindeközben Ukrajna komoly erőket vont össze a Donyec-medencei szakadár régiók mentén, és lehetséges, hogy erővel próbálja visszafoglalni ezeket a területeket – tájékoztatta hétfőn Szergej Sojgu orosz védelmi miniszter Vlagyimir Putyin elnököt a nemzetbiztonsági tanács ülésén. Sojgu azt állította, hogy az ukrán kormánycsapatok fokozzák a szakadár luhanszki és donyecki "népköztársaságok" tüzérségi támadását. A védelmi tárcavezető rendkívül veszélyesnek nevezte Volodimir Zelenszkij ukrán elnöknek azt a kijelentését, hogy vissza akarja állítani országának atomhatalmi státuszát.
