Oroszország nem képes elismerni Ukrajna-politikájának hibáit – jelentette ki az ukrán elnök vasárnap esti videóüzenetében. „Félnek annak elismerésétől, hogy évtizedeken át helytelen álláspontot képviseltek és hatalmas forrásokat költöttek olyan emberi nullák támogatására, akiket az ukrán-orosz barátság jövendőbeli hőseivé akartak tenni” – magyarázta Volodimir Zelenszkij.

Szerinte Moszkva próbálkozása, hogy saját embereit juttassa hatalomra Ukrajnában, nem működött. Mert ezek a személyek „csak abban voltak gyakorlottak, hogy saját zsebeikbe tömjék az Oroszországból kapott pénzt” – fogalmazott Zelenszkij, aki szerint a hibák eltussolására újabb hibákat követtek el, s a politikai eszközök hiányában Moszkva végül a háború megindítása mellett döntött.

Úgy véli, Oroszország mindenben Ukrajnát hibáztatja, de eljön majd a nap, amikor Oroszországnak el kell ismernie az igazságot.

Dmitro Kuleba ukrán külügyminiszter az amerikai NBC hírtelevízió műsorában arról beszélt, hogy stratégiai hiba volt Franciaország és Németország részéről, hogy ellenezték 2008-ban Ukrajna NATO csatlakozását. Ennek most látja kárát hazája. „Ha NATO-tagok lennénk, ez a háború nem történt volna meg” – hangsúlyozta.

Az ukrán külügyminiszter egyben azzal vádolta Németországot, hogy nem támogatja kellő képpen Ukrajnát, mert szerinte még mindig védelmi és támadó fegyverek kategóriáiban gondolkozik a fegyverzet tekintetében. Hozzátette, hogy Ukrajna sokkal erősebb helyzetben volna most, ha Berlin nem pazarolt volna annyi időt erre a különbségtételre.

Kuleba szerint Kijev tisztességes alkut ajánl a NATO-nak, illetve a nyugati országoknak. „Megadtok nekünk mindent, amire szükségünk van. Mi pedig harcolni fogunk, hogy nektek ne kelljen, ha Vlagyimir Putyin orosz elnök egyszer úgy dönt, hogy tesztelni fogja az észak-atlanti szerződés ötös cikkelyét megtámadva az egyik NATO-tagállamot” – mondta az ukrán diplomácia vezetője az észak-atlanti szervezet alapokmányának 5. cikkelyére utalva, amely kimondja, hogy ha valamelyik tagállamot támadás éri, azt a NATO egésze elleni támadásnak tekintik. Az említett cikkely hatálya azonban nem terjed ki a nem NATO-tagállam Ukrajnára.

„Ukrajna megnyerte a Kijevért folytatott csatát. Most egy másik ütközet közeleg, a Donbaszért folytatott csata” – fűzte hozzá Kuleba.

Az ukrán sajtó hétfőre virradóra erős robbanásokról adott hírt az északkeleti Harkiv és a déli fekvésű Mikolajiv térségéből. „Az orosz hadsereg továbbra is a kelet-ukrajnai minimáltervének megvalósításán dolgozik” – közölte hétfőre virradóra Hanna Maljar, az ukrán védelmi miniszter helyettese. A védelmi tisztségviselő, akit az UNIAN ukrán hírügynökség idézett, beszélt arról is, hogy a kijevi vezetés folytatja a mozgósítást és az újoncok kiképzését.

Az ukrán vezérkar azzal számol, hogy az orosz csapatok hamarosan újabb offenzívát indítanak Kelet-Ukrajna teljes elfoglalása érdekében. Ehhez jelenleg Oroszországból újabb alakulatok érkeznek és feltöltik a leharcolt egységeket. A támadások súlypontjai várhatóan Harkiv és Szlovjanszk lesznek.

Ramzan Kadirov csecsen vezető hétfőre virradóra Telegram-oldalán újabb orosz offenzívát jelentett be nemcsak az ostromlott Mariupol kikötőjének elfoglalására, de Kijev és más ukrán városok ellen is. „Először teljesen felszabadítjuk Luhanszkot és Donyecket... aztán bevesszük Kijevet és a többi várost is” – hangoztatta Kadirov, akinek alakulatai az orosz csapatok oldalán harcolnak Ukrajnában.

A The Times hétfői számában arról cikkez, hogy Svédország és Finnország már a nyáron készek lennének belépni a NATO-ba. A brit lapnak nyilatkozó amerikai tisztségviselők szerint a két észak-európai állam NATO csatlakozása az észak-atlanti szövetség utóbbi hetekben tartott külügyminiszteri tanácskozásain „beszédtéma volt”. Az üléseken Finnország és Svédország is képviseltette magát. A The Times forrásaira hivatkozva arról ír, hogy Oroszország azzal, hogy bevonult Ukrajnába, „hatalmas stratégiai hibát követett el”.