A BBC-nek adott interjút Volodimir Zelenszkij ukrán elnök, amelyben kiemelte Németországot és Magyarországot, azzal vádolva őket, hogy akadályozzák az orosz energetikaexport embargójára irányuló erőfeszítéseket, amelyekből Oroszország idén akár 250 milliárd fontnyi (113 ezer milliárd forint) bevételre is számíthat. Az ukrán vezetés körében egyre nagyobb a csalódottság Berlin miatt, amely támogatta az Oroszország elleni szankciók egy részét, de eddig ellenállt az olajeladásokat érintő szigorúbb intézkedésekre irányuló felhívásoknak. „Néhány barátunk és partnerünk megérti, hogy most más idők járnak, hogy itt már nem az üzletről és a pénzről van szó, hanem a túlélésről” – mondta Zelenszkij csütörtökön a BBC-nek.

A magyar kormány ugyanakkor azon az állásponton van, hogy az orosz olaj és gáz nélkül leállna a magyar gazdaság és ezért ellenzik a szankciók kiterjesztését az orosz energetikaimportra.

Az elnök megismételte azt a felhívását is, hogy több fegyvert kell Ukrajnának szállítani, mondván, nem kapnak elég gyorsan utánpótlást ahhoz, hogy visszaverjék az orosz támadást. „Az Egyesült Államok, az Egyesült Királyság, néhány európai ország megpróbálnak segíteni és segítenek” – mondta. „De többre van szükségünk, hamarabb és még gyorsabban. A kulcsszó a most.”

Zelenszkij elnök a BBC-nek azt mondta, hogy szerinte több tízezren halhattak meg Mariupolban, de sokakat az oroszok elhurcoltak. „Olyan információink is vannak, hogy a több tízezer halott mellett sokan eltűntek” – mondta. „Tudjuk, hogy az irataikat kicserélték, orosz útlevelet kaptak, és Oroszország mélyére vitték őket – egyeseket táborokba, másokat más városokba. Senki sem tudja, mi történik ezekkel az emberekkel. Senki sem tudja, hányan haltak meg közülük.”

Zelenszkij szerint az orosz csapatok által Mariupolban, valamint a kijevi Bucsa és Borodjanka külvárosokban elkövetett tettek tovább csökkentették az oroszokkal folytatott béketárgyalások lehetőségét. „Bucsa a béketárgyalások [lehetőségét] lezárja” – mondta Zelenszkij elnök. „Ez nem rólam szól – ez Oroszországról szól. Nem lesz több lehetőségük arra, hogy beszéljenek velünk”. Elmondta, hogy „az érzelmek teljes spektrumát átélte”, amikor a múlt héten Bucsában járt, de a nap végén az orosz katonák iránti gyűlöletet érezte csak. Putyin elnököt és az orosz hadsereg többi tagját „tetőtől talpig” háborús bűnösöknek nevezte.

Zelenszkij megvédte az ukrán vezetésnek azt a döntését is, amikor a februárban kezdődött orosz inváziót megelőzően nyugalomra szólították fel az ukrán népet. Elmondta, hogy a kormány a háttérben azon dolgozott, hogy megállapodjon a fegyverekről és az utánpótlásról, valamint arra összpontosított, hogy elkerüljék a pánikot, amely bankrohamot váltott volna ki és destabilizálhatta volna az ország gazdaságát. „Ezt akarta Oroszország – és nem csak ők –, de mi nem hagytuk, hogy ez megtörténjen” – mondta. „De nem számítottunk a teljes körű invázióra, amikor az bekövetkezett”. Ukrajna most keleten és délen kénytelen újabb támadásokkal szembenézni, mivel Oroszország a Krím 2014-es annektálása után újabb területeket próbál lefaragni az országból.

Zelenszkij elnök szerint most a keleti rész jelenti a „legnehezebb helyzetet” az ukrán fegyveres erők számára, „de itt összpontosulnak a legerősebb alakulataink”. „Elpusztíthatnak minket, de mi visszacsapunk, ölhetnek, de ők is meghalnak” – mondta. „Nem értem, mit keresnek, miért jöttek”.

Az orosz-ukrán háború eseményeit követő hírfolyamunkat alább találja:

Legyőzték az orosz flotta zászlóshajóját, Trump is népirtást emleget, túszok százait tarthatták fogva az oroszok – percről percre a háborúról

Úgy tűnik, az ukránok harcképtelenné tették az orosz haditengerészet egyik legerősebb hajóját, már Donald Trump szerint is népirtás folyik Ukrajnában, az osztrák kancellár még lát némi esélyt a tárgyalásokra. Az oroszok az ukrán csapatok súlyos veszteségeiről beszélnek, miközben ukrán források állítják: 300 embert tarthattak túszként az oroszok egy iskola pincéjében – kövesse hírfolyamunkat az orosz–ukrán háborúról.