Háború Ukrajnában
Több mint három éve tart már az orosz-ukrán háború. A frontvonalak mára lényegében befagytak, a konfliktus mégis eszkalálódni látszik, ahogy a háborús felek igyekszenek minél több szövetségest és fegyvert szerezni, illetve több országot bevonni a konfliktusba. De vajon mi lesz döntő: a fegyverszállítmányok, a szankciók, vagy esetleg a béketárgyalások? Meddig tartanak ki az ukránok és meddig tűri az orosz társadalom a veszteségeket? Cikksorozatunkban ezekre a kérdésekre is igyekszünk válaszolni.
Mostantól újra Kijevben működik a magyar nagykövetség – jelentette be Szijjártó Péter hétfőn a hivatalos közösségi oldalán. A külgazdasági és külügyminiszter a Facebookon közzétett videóban elmondta: más európai uniós országokhoz hasonlóan úgy döntöttek, hogy a Kijevben folyamatosan javuló biztonsági helyzetre tekintettel a Lvivbe telepített magyar nagykövetséget visszaköltöztetik az ukrán fővárosba.
Szijjártó Péter hangsúlyozta, hogy a biztonsági körülmények adottak ahhoz, hogy újra működjenek. A nagykövetség munkája azért is fontos, mert így tudnak kapcsolatot tartani az ukrán kormányzati szervekkel és szükség szerint segítséget nyújtani magyar vagy más európai uniós állampolgároknak. Hozzátette: a hétvégén bonyolították a visszaköltözés fizikai részét, mostantól újra Kijevben működik a magyar nagykövetség.
Folyamatosan frissülő hírfolyamunk az orosz–ukrán háborúról:
Robbanások Belgorodban, kórházakban fosztogató orosz katonákról számoltak be az ukránok - percről percre a háborúról
Az orosz-ukrán háborúról beszámoló magyar Wikipedia-szócikk szerkesztői maguk is kétségeiket fejezik ki, hogy semlegesen számolnak-e be a konfliktus eseményeiről, a lap tetején pedig külön figyelmeztetik is erre az olvasókat. A mára több mint nyolcvanezer karakteres szócikk több ponton hiányos, de arról is vita alakult ki, hogy tekinthetők-e magyar álláspontnak Orbán Viktor, illetve Márki-Zay Péter kijelentései.
