Háború Ukrajnában
Több mint három éve tart már az orosz-ukrán háború. A frontvonalak mára lényegében befagytak, a konfliktus mégis eszkalálódni látszik, ahogy a háborús felek igyekszenek minél több szövetségest és fegyvert szerezni, illetve több országot bevonni a konfliktusba. De vajon mi lesz döntő: a fegyverszállítmányok, a szankciók, vagy esetleg a béketárgyalások? Meddig tartanak ki az ukránok és meddig tűri az orosz társadalom a veszteségeket? Cikksorozatunkban ezekre a kérdésekre is igyekszünk válaszolni.
A lassan 70. napja tartó orosz megszállás Ukrajnában új fejleményeket hozott a politika és a hadviselés terén is. Oroszország két ukrajnai régió annektálását tervezi. A „népköztársaságok” területén május közepén tarthatják meg a csatlakozást megerősítő népszavazásokat. Joe Biden pedig nagyon úgy néz ki, hogy egyelőre nem utazik Ukrajnába. Az ukrán elnök szerint Oroszország elfelejtette a második világháború tanulságait és nem érti, hogyan moshatta össze a nácikat a zsidókkal az orosz külügyminiszter.
A nemzetközileg el nem ismert Dnyeszter Menti Köztársaság kormánya szerint Ukrajnából drónokkal támadják a jelentős lőszerraktárokat és orosz "békefenntartó" erőket állomásoztató területet. Az ukránok szerint Transznisztria inkább destabilizáló tényező, semmint fenyegetés. Légitámadás érte Kárpátalját is Munkács járásban.
Oroszországban a svédeket nácizó plakátkampányt indítanak, Magyarországon pedig a lengyelek háborúellenes és Oroszország megállításáról szóló plakátaival találkozhatunk szembe.
A magyar külügy szerint „hazugság, nonszensz” az ukrán Nemzetbiztonsági Tanács titkárának állítása, hogy Magyarország meg akarná szerezni Ukrajna egy részét.
Mindent borítana az orosz olajembargó, a dízelpiacon különösen nagy felfordulás jöhet. Itthon valóban kihívást jelenthetne az eddigi beszerzések megváltoztatása, még ha nem is akkora mértékben, ahogy a kormány és a Mol kommunikálja.
