Háború Ukrajnában
Több mint három éve tart már az orosz-ukrán háború. A frontvonalak mára lényegében befagytak, a konfliktus mégis eszkalálódni látszik, ahogy a háborús felek igyekszenek minél több szövetségest és fegyvert szerezni, illetve több országot bevonni a konfliktusba. De vajon mi lesz döntő: a fegyverszállítmányok, a szankciók, vagy esetleg a béketárgyalások? Meddig tartanak ki az ukránok és meddig tűri az orosz társadalom a veszteségeket? Cikksorozatunkban ezekre a kérdésekre is igyekszünk válaszolni.
Lengyelország háborús jóvátételt fog követelni Németországtól - jelentette be Jaroslaw Kaczynski, a lengyel kormánypárt elnöke csütörtökön Varsóban, a háború alatt elszenvedett, több mint 527,8 ezermilliárd forintnak megfelelő összegre rúgó lengyel veszteségekről szóló jelentés ismertetésekor.
Kaczynski elmondta, a második világháború kitörésének 83. évfordulója "az arról szóló döntés napja is, hogy nemzetközi színtérre vigyük az ügyet (...), és kártérítést kapjunk azért, amit Németország tett 1939 és 1945 között".
A német támadás következtében elszenvedett lengyel károkat 6,2 ezermilliárd zlotyra (527,8 ezermilliárd forint) becsülték. Az összeg jelentős részét a több mint 5,2 millió lengyel állampolgár haláláért járó kárpótlás adja ki, azonban nem vették figyelembe az oroszok által a háború során kioltott "legalább több százezer" emberéletet - mondta el Kaczynski. Hozzátette, az áldozatok jelentős részét képezik a zsidó származású lengyel állampolgárok, a jelentés készítésekor viszont "határozottan elvetették az etnikai szempontokat".
"Már hallottam egy nagyon fontos német politikustól, hogy ebbe semmilyen német kormány nem egyezik bele" - utalt Kaczynski Berlinnek a kárpótlás ügyében már korábban megfogalmazott álláspontjára, mely szerint az ügyet megállapodással már rendezték.
Azonban Kaczynski szerint a lengyel lépések egyik oka, hogy a lengyelekkel szembeni háborús bűnök "nem váltak a német köztudat részévé, az elit bizonyos köreit kivéve". A rendezvényen szintén felszólaló Mateusz Morawiecki lengyel miniszterelnök kijelentette, hogy a második világháborúért a felelősség az egész német társadalmat terheli. "Háborús károknak tekintjük a veszteségeket, de Lengyelországban egyszerű németek, német családok követtek el óriási méretű rablást (...), a német állam pedig rendszerszerű fosztogatást végzett" - jelentette ki.
Az egykori NDK és a volt Szovjetunió közötti 1953-es megállapodás nyomán az akkori kommunista Lengyel Népköztársaság kormánya nyilatkozatban mondott le a szovjet blokknak járó német jóvátétel neki ítélt részéről. Az új lengyel jelentés készítői szerint a Szovjetunió nyomására tett lengyel nyilatkozat jogilag érvénytelen.
A jelentést készítő munkacsoport vezetője, Arkadiusz Mularczyk képviselő szerint megközelítőleg 4,3 ezermilliárd zlotyra (366 ezermilliárd forint) becsülik a halálos áldozatok után járó kárpótlást. Az anyagi károkat 797,4 milliárd zloty (67,9 ezermilliárd forint), a kulturális javak (múzeumok, műtárgyak, műemlékek) veszteségeit pedig 19,3 milliárd zloty (1,6 ezermilliárd forint) összegben jelölték meg a jelentésben.
Mularczyk szerint a nemzetközi közösségnek meg kell ismernie Lengyelország valódi háborús veszteségeit, a német és lengyel kormánynak pedig kétoldalú szerződésben kellene rendezniük a német háborús tevékenység következményeit.
