Háború Ukrajnában
Több mint három éve tart már az orosz-ukrán háború. A frontvonalak mára lényegében befagytak, a konfliktus mégis eszkalálódni látszik, ahogy a háborús felek igyekszenek minél több szövetségest és fegyvert szerezni, illetve több országot bevonni a konfliktusba. De vajon mi lesz döntő: a fegyverszállítmányok, a szankciók, vagy esetleg a béketárgyalások? Meddig tartanak ki az ukránok és meddig tűri az orosz társadalom a veszteségeket? Cikksorozatunkban ezekre a kérdésekre is igyekszünk válaszolni.
„Ha most komoly javaslat érkezik arra vonatkozóan, hogy hogyan lehetne megállítani ezt a konfliktust úgy, hogy közben teljesüljenek a mi teljesen jogos követeléseink, természetesen készek leszünk tárgyalni” – jelentette ki az orosz külügyminiszter egy szerdai moszkvai külpolitikai fórumon.
Szergej Lavrov azt is hozzáfűzte, hogy Oroszország kész lenne komoly párbeszédet folytatni a nyugati országokkal, ha ott előrelátó emberek kerülnek a kormányra. „Amikor és amennyiben Nyugaton, az Európában és az Egyesült Államokban létrehozott intézmények vezetésébe olyan emberek kerülnének, akik képesek egy kicsit messzebbre látni, mint a kétéves választási ciklus (...), akkor természetesen készen állunk egy komoly beszélgetésre.” A miniszter szerint „ennek a fényes korszaknak az eljövetelére várva” Oroszország mindig tárgyalni fog „a szakértői közösség épeszű embereivel”.
Dmitrij Peszkov orosz elnöki szóvivő kedden jelentette be, hogy Oroszország kész a tartós békére, de az Ukrajna ellen elindított „különleges hadművelet” céljainak elérése előtt nem lát esélyt a rendezési tárgyalásokra.
Vlagyimir Putyin orosz elnök a négy kelet-ukrajnai régió elcsatolásáról szóló dokumentumok szeptember végi aláírásakor azt mondta, hogy az orosz fél kész tárgyalni, de ehhez előbb Kijevnek „be kell szüntetnie a tüzet, minden katonai akciót, azt a háborút, amelyet még 2014-ben kirobbantott”. Hozzátette, hogy az elcsatolt területek státusa nem kerülhet szóba.
Volodimir Zelenszkij ukrán elnök álláspontja ezzel szemben az, hogy Ukrajna nem fog tárgyalni Oroszországgal, amíg Putyin van hatalmon. Később Ukrajna területi integritásának helyreállítását – beleértve a Krím visszacsatolását is –, és a kárpótlást is Kijev tárgyalási feltételei közé sorolta.
Földes András nemrégiben Ukrajnában járt, dokumentumfilmjét ide kattintva tudja megnézni:
Megölném a kínzóimat, csak tudnám, kik voltak - Földes András filmje Kelet-Ukrajnából
A középkorba verték vissza az oroszok Kelet-Ukrajnát, ahol terhes nő, elrabolt katona mondta el nekünk, hogy élték túl a harcokat, hol lehetett főzni, milyen volt a kórház. Még a gyerekeken is nyomot hagyott az orosz uralom. Videóriportunk a helyszínről.
Híreinket a háborúról ide kattintva olvashatja el:
Milliók lehetnek veszélyben Ukrajnában a hideg miatt, Blinken tagadja, hogy közük lenne az ukrán dróncsapásokhoz - a háború hírei
Az ENSZ szerint az orosz támadások emberek millióit fosztották meg a fűtéstől, valamint az áram- és vízszolgáltatástól, Zelenszkij a Donbászban járt, az amerikai külügyminiszter az oroszországi repterek elleni támadásokról beszélt.
