Új célokat állított 2023-ra a hadsereg elé az észak-koreai vezető a hatalmon lévő Koreai Munkapárt ülésén, miután áttekintette a Koreai-félszigeten és a világban „újonnan kialakult, kihívást jelentő helyzetet” – jelentette szerdán a helyi állami média.

Kim Dzsong Un a politikai helyzet változásaira való felkészülés jegyében az önvédelmi képességek megerősítését nevezte meg célként. Arról, hogy ezek pontosan mik, nem közölt részleteket az állami média, de

a bejelentése arra utalhat, hogy az elszigetelt ország tovább gyorsítja katonai fejlesztéseit.

Észak-Korea új terve, hogy a világ legnagyobb atomhatalma legyen

Kim Dzsong Un észak-koreai vezető szombaton kijelentette, hogy országa "végső célja" a világ legerősebb nukleáris erejének létrehozása.

Észak-Korea idén eddig soha nem látott számú rakétakísérletet hajtott végre. Számos rakétaindítás célja a 2021 elején, a Koreai Munkapárt kongresszusán meghirdetett ötéves tervben szereplő „kiemelt fontosságú” stratégiai fegyverek kifejlesztése volt. Ennek sorában a taktikai nukleáris fegyverek, egy új interkontinentális ballisztikus rakéta, hiperszonikus fegyverek, nukleáris meghajtású tengeralattjárók és egy felderítő műhold szerepelt.

A térségben egész évben nagy volt a feszültség Észak-Korea folyamatos fegyvertesztjei közepette. Hétfőn, 2017 óta először öt észak-koreai drón átlépte a Korea-közi határt. A pilóta nélküli repülőeszközök a határ menti Kjonggi tartományban hatoltak be a dél-koreai légtérbe. Ebben a tartományban található a főváros, Szöul is. A dél-koreai hadsereg harci repülőgépeket és helikoptereket vetett be, de nem tudott megsemmisíteni egyetlen behatoló észak-koreai drónt sem. Ezek visszatértek indítási helyükre, vagy eltűntek a dél-koreai radarok elől.

Lovak vagy lőszerek: miért kellett megnyitni az észak-koreai-orosz határt?

Az Egyesült Államok azzal vádolja Észak-Koreát, a világ egyik legjobban felfegyverzett országát, hogy szovjet korabeli lőszereket szállít az Ukrajnában kimerült orosz készletek feltöltésére.

Kim Dzsong Un a KCNA szerint a plenáris ülésen rámutatott „számos súlyos hiányosságra” is, amelyeket az idén olyan területeken észleltek mint a tudomány, az oktatás és az egészségügy, és javaslatot tett ezek leküzdésére, valamint felvetette a jövő évi kulcsfontosságú feladatokat.

Az észak-koreai vezetők korábban az újév napján mondtak beszédet, de az utóbbi években Kim az év végén egynapos pártgyűléseket hívott össze, hogy bejelentse a fontosabb politikai döntéseket.