A botrány elült, de valójában hány góllal győzte le Gary Lineker a BBC-t?
A közösségi média hatásáról, a politika és a média viszonyáról, az újságírói etikáról, a válságkezelés nehézségeiről és a szolidaritásról is sokat lehet tanulni abból az ügyből, amely az elmúlt héten a leginkább foglalkoztatta a briteket, és amely világszerte tanulságokkal szolgál. Egy olyan országban, mint a miénk, különösen.
Átmenetileg nyugvópontra jutott a BBC és Gary Lineker vitája, amely az elmúlt héten fenekestül felforgatta a brit közéletet. Az angol foci egyik legnagyobb ikonja és a brit sporttelevíziózás egyik legismertebb arca, a közszolgálati média legjobban fizetett műsorvezetője visszatérhet a képernyőre. Alig négy napig volt kvázi felfüggesztve – a BBC vezetése úgy fogalmazott: megkérték, hogy lépjen vissza a feladatai teljesítésétől –, amely alatt elképesztő politikai és médiavihar bontakozott ki.
Az egész a brit belügyminiszter, Suella Braverman által beterjesztett bevándorlási törvényjavaslattal indult, amelynek értelmében gyakorlatilag mindenkit, aki a jövőben illegálisan érkezik az Egyesült Királyságba, őrizetbe vesznek, és a lehető leghamarabb haza vagy egy biztonságos harmadik országba – például Ruandába – toloncolnak. Akivel szemben pedig így jártak el, attól később még a belépést is megtagadják. Mindezzel az indoklás szerint azt akarják elérni, hogy a menedékkérők ne próbálják hajókon megközelíteni az országot.
Braverman a javaslat szükségességét azzal indokolta, hogy már most is tízezrével érkeznek illegális bevándorlók az Egyesült Királyságba, és „további százmilliók, talán milliárdok akarnának beutazni, ha lehetőségük adódik rá”.
Lineker a belügyminiszternek a javaslathoz fűzött magyarázatát előbb „több mint borzalmasnak” nevezte a Twitteren, később pedig azt írta: „Nincs hatalmas beáramlás. Sokkal kevesebb menekültet fogadunk be más európai országoknál. Ez egy mérhetetlenül kegyetlen szabály, amelynek célpontjai a legkiszolgáltatottabb emberek, s olyan nyelvezet, amely nem különbözik a harmincas évek Németországában használttól”.
A többi néma csend
Gary Lineker réges rég tudja, milyen a figyelem középpontjában lenni, és a médiában is öreg motorosnak számít. Az egykori csatár – aki játszott a Leicester Cityben, az Evertonban, a Barcelonában és a Tottenhamben, valamint 80-szor az angol válogatottban, amelyet 1990-ben vb-elődöntőbe vezetett – visszavonulását követő évben, 1995-ben már szakkommentátorként dolgozott a BBC 5 rádiócsatornánál, majd a BBC fő tévécsatornáján futó legendás összefoglaló és elemző műsor, a Match of the Day (MOTD) munkatársa, 1999-től pedig műsorvezetője lett.
Az MOTD sem egy egyszerű tévéshow: 1964. augusztus 22-én került először adásba, s azóta folyamatosan műsoron tartják, így 2015-ben a világ leghosszabb ideje futó, focival foglalkozó tévéműsora lett. Lineker mellett az angol labdarúgás két másik legendája, Alan Shearer és Ian Wright ül a stúdióban szakértőként, akik, miután kollégájukat pénteken gyakorlatilag felfüggesztették, úgy döntöttek, ők sem vesznek részt a szombati adás elkészítésében.
De nem csak ők: a teljes stáb kiállt Lineker mellett, így aztán nem maradt, aki elkészítse a szombati adást. Abban a bizarr húsz percben, amelyet a rendszerint másfél-kétórás műsor helyett sugárzott a BBC, nem voltak pálya széli interjúk, sem kommentár a meccsek összefoglalói alatt, elmaradtak a szakértői elemzések, de még a főcímet sem adták be a műsor kezdetén, csak egy képet néhány másodpercre, rajta a „Premier League Highlights” felirattal. Mégis közel félmillióval többen – 2,58 millióan – kapcsoltak rá oda, mint általában.
Amit szabad Jupiternek
A BBC vezetését nem érhette meglepetésként Lineker megnyilatkozása, hiszen korábban is rendszeresen véleményt alkotott már számos közéleti témában. Az sem példa nélküli, hogy a kormányzó Konzervatív Pártot kritizálja: megtette korábban is, főleg a bevándorláspolitikával és a brexittel kapcsolatban. Két éve Ros Atkins még interjút is csinált vele erről, amelyben hosszasan beszélgettek a saját maga által alkotott tweetelési szabályokról is:
Interesting to watch this back. In 2021, Gary Lineker talked to me on The Media Show about tweeting. BBC DG Tim Davie had never called him to say, 'you can't tweet about that', he said. And added: 'I don't think they could do that anyway. I mean, I'm my own person.' pic.twitter.com/Tlmkkd6zqO
— Ros Atkins (@BBCRosAtkins) March 10, 2023
A közmédia a pártatlansági elvek áthágására hivatkozva függesztette fel, de nem egyértelmű, hogy ezek milyen mértékben vonatkoznak rá, hiszen nem a BBC alkalmazottja, szabadúszóként dolgozik nekik. Emellett nem újságíró, nem a hírszerkesztőségnél dolgozik, és nem is a BBC hivatalos felületeinek valamelyikén közölte a véleményét. Bár ez mind enyhítő körülménynek tűnik, mégsem egyértelmű, hogy áthágta-e a szervezet közösségimédia-használatra vonatkozó szabályait. Ezek szerint az alkalmazottaktól, az alvállalkozóktól és a szabadúszóktól elvárt
- a professzionális, tiszteletteljes és udvarias viselkedés,
- a BBC jó hírnevének megőrzése,
- hogy ha a munkájuk megkívánja a pártatlanság elvének betartását, ne nyilvánítsanak személyes véleményt köz- és pártpolitikai, illetve heves vitát kiváltó ügyekben,
- nyilvánosan ne kritizálják a kollégáikat és kezeljék bizalmasan a munkahelyi belső információkat.
A szabályozást 2020-ban vezették be, és éppen Davie kezdeményezésére, aki meglehetősen nehéz helyzetbe került, ezekre a számos ponton többféleképpen értelmezhető előírásokra hivatkozva tiltotta le Linekert a képernyőről. A döntését rengeteg kritika érte, főleg a baloldalról és az azzal szimpatizálóktól: sokan a kormány részéről a BBC-re nehezedő politikai nyomásnak tudták be.
Van is mire ráharapnia az ellenzéknek. Egyrészt azért, mert a BBC elnöke, Richard Sharp ezer szállal kötődik az őt kinevező torykhoz. Például Rishi Sunak főnöke volt a Goldman Sachs befektetési banknál. De nem emiatt folyik két vizsgálat is vele szemben, hanem mert egy barátján keresztül segített 800 ezer fontos hitelkerethez juttatni Boris Johnson korábbi kormányfőt, aztán erről elfelejtett szólni az elnöki posztért lezajlott meghallgatásán.
Azt sem felejtik el megemlíteni a baloldalon, hogy Davie a kilencvenes években kétszer is konzervatív színekben indult az önkormányzati választásokon – igaz, mindkétszer sikertelenül. És azt is felemlegetik neki, hogy ha valóban annyira fontos számára Lineker esetében a pártatlanság, akkor miért nem tiltották el korábban? És most csak azért tették, mert a kormányba szállt bele?
Konkrétan ezt a kérdést fel is tették neki, méghozzá az egyik beosztottja, a BBC News újságírója. A BBC hatalmas terjedelemben foglalkozott az üggyel, élő hírfolyamot indított a fejleményekről, amelyben összegyűjtötte, hogy ki hogyan vélekedik a történtekről, szakértőket kérdezett meg, magyarázó videókat publikált és Davie-t is felkérte egy interjúra.
A beszélgetésben kifejezetten kemény kérdéseket kapott a főigazgató, már az elsőben nekiszegezték: elvesztette az irányítást a BBC fölött? Aztán ott volt az, hogy sokan megkérdőjelezik Lineker pártatlanságát, de sokan meg az övét kérdőjelezik meg. Vagy hogy lemond-e, mivel sok ember elveszítette benne a bizalmát? Davie a válaszaiban egyrészt bocsánatot kért a nézőktől – akik előfizetőként jelentős összeggel járulnak hozzá a BBC büdzséjéhez –, hogy nem a megszokott formában kerültek adásba a sportműsorok, és többször hangsúlyozta: azt szeretné, és azon dolgoznak, hogy Lineker visszatérhessen. Állítása szerint azért függesztette fel a műsorvezetőt, mert pártpolitikai témában nyilatkozott meg, azt pedig visszautasította, hogy a kormányzat nyomására hozta volna meg a döntését.
Amelyet aztán hamarosan megváltoztatott, és hétfőn bejelentette: Lineker visszatérhet, a szabályokat pedig, amelyek a véleménynyilvánításra vonatkoznak, felül fogják vizsgálni. Ennek során pedig leginkább a pártatlanság követelményének és a véleménynyilvánítás szabadságának egyensúlyban tartását igyekeznek elérni. Ezután ismét megindult felé a kritikacunami, de most kormánypárti oldalról.
Egy újabb, a BBC-nek adott interjúban arról beszélt, szó sincs arról, hogy meghátrált volna, s elárulta: a műsorvezetővel abban maradtak, hogy a folyamat végéig tartja majd magát a szerkesztőségi előírásokhoz. Ebben a beszélgetésben sem kímélték. Egyebek mellett arról faggatták, hogy nem látta előre, hogy a döntése milyen káoszt szabadít el, vagy hogy miként állítja vissza a BBC-nél a pártatlanság látszatát is akkor, amikor az elnök ennyire közel áll a torykhoz.
Lineker újraaktiválásáról a BBC több korábbi magas rangú munkatársa is véleményt mondott. Craig Oliver, a médium korábbi hírigazgatója úgy fogalmazott, hogy a szervezet kapitulált. „Azt hiszem, ami itt történt az Gary Lineker 1 - BBC hitelessége 0. A BBC azt jelentette be, hogy felülvizsgálja a közösségi média használatának alapelveit, de valójában azt kellene megvizsgálnia, hogyan kezel az ehhez hasonló válságokat”.
Greg Dyke, aki 2000 és 2004 között azt a posztot töltötte be, amelyiket most Davie, azt mondta: „Úgy tűnik, a nagyközönség úgy érzékeli: a kormány belekényszerítette a BBC-t az eredeti döntésébe. Nem tudom, hogy ez így van-e vagy sem. Fogalmam sincs. De ha így látják, az nagyon rossz hír a BBC számára”. Ő is focis hasonlattal illusztrálta a helyzetet, s keményebbel, mint Oliver: szerinte Lineker 5-0-ra nyert.
Itthon is szét lehet nézni
Bár ki hivatalosan sosem mondták az okot, itthon is megesett már, hogy azután eresztettek szélnek sportkommentátorokat a köztévéből vagy a Mészáros Lőrinc érdekeltségébe tartozó TV2 Csoport sportcsatornájától, hogy a kormánynak fontos kérdésekben véleményt nyilvánítottak.
Az azóta a Momentum Mozgalomban politikai szerepet is vállalt Kele Jánostól 2018-ban vált meg a Spíler, miután a közösségi oldalán Mészáros sporszermárkájáról írt. Úgy érvelt, hogy a 2Rule megjelenésének és térhódításának története „mindent megmutat a kapzsiságból, ostobaságból és azokból a sógor-koma-haver alapon osztogatott hátlapogatásokból, amikbe a magyar futball a közpénzfürdőben dőzsölés közben – látszólag észrevétlenül – belefullad”. Hamarosan már nem kellett bemennie dolgozni.
2021 tavaszán aztán egy hónap különbséggel az egykori válogatott labdarúgót, a Spíler szakértőjeként dolgozó Hrutka Jánost és az M4 Sport kommentátorát, Lukács Viktort is elküldték. Az előbbi 2020 decemberében egy Grecsó Krisztián-idézetet tett közzé, amit sokan a melegek jogai mellett való kiállásként értelmeztek, majd többször is megvédte a válogatott és az RB Leipzig kapusát, Gulácsi Pétert, aki a feleségével kiállt a szivárványcsaládok mellett, s a gyűlölet elleni kiállásra szólított fel. Lukáccsal azután szakított a közmédia, hogy lájkolta Gulácsi bejegyzését.
A szivárványcsaládok melletti kiállás akkoriban azért kezdett teret nyerni, mert a kormány kilencedszer is módosította az Alaptörvényt, amelybe egyebek mellett bekerült a szülők nemének rögzítése és a család definíciója, valamint az a kitétel, hogy „Magyarország védi a gyermekek születési nemének megfelelő önazonossághoz való jogát, és biztosítja a hazánk alkotmányos önazonosságán és keresztény kultúráján alapuló értékrend szerinti nevelést”.
HVG-előfizetés digitálisan is!
Rendelje meg a HVG hetilapot papíron vagy digitálisan, és olvasson minket bárhol, bármikor!
