szerző:
hvg.hu
Tetszett a cikk?

Jellemzően nem önként mennek a frontra, hanem átverik őket azzal, hogy jól fizető munkát kapnak Oroszországban.

Háború Ukrajnában
Több mint ezer napja tart már az orosz-ukrán háború. A frontvonalak mára lényegében befagytak, a konfliktus mégis eszkalálódni látszik, ahogy a háborús felek igyekszenek minél több szövetségest és fegyvert szerezni, illetve több országot bevonni a konfliktusba. De vajon mi lesz döntő: a fegyverszállítmányok, a szankciók, vagy esetleg a béketárgyalások? Meddig tartanak ki az ukránok és meddig tűri az orosz társadalom a veszteségeket? Cikksorozatunkban ezekre a kérdésekre is igyekszünk válaszolni.
Friss cikkek a témában

Kubában sokak számára az is kitörési lehetőség, ha beállnak orosz zsoldosnak – írja a Politico, ám Havanna nemrég számolt fel egy 17 fős emberkereskedő bandát, akik fiatal férfiakat toboroztak az ukrán frontra.

A szigorú fellépést az is magyarázza, hogy egyre szaporodnak az olyan történetek, miszerint az orosz toborzók megígérték a kubai jelentkezőknek, hogy nem frontszolgálatra osztják be őket, ám Oroszországba érve kiderül, mégis erről van szó.

Azt ígérik nekik, hogy sofőrökként, építőmunkásokként fognak dolgozni, mindezt havi 204 ezer rubeles fizetésért, ami mintegy 2000 dollárnak felel meg (kb. 732 ezer forint) úgy, hogy a kubai GDP egy főre eső része 2020-ban 9500 dollár volt.

Felmerülhet, hogy ha ennyire ki akarnak jutni Kubából az ottaniak, akkor miért nem próbálkoznak a hagyományos menekülési útvonallal az USA felé, csakhogy az sem kockázatmentes. Arról nem is beszélve, hogy az amerikai parti őrség már visszafordítja a menekültcsónakokat. Az oroszországi utat viszont a toborzók fizetik, a jelentkezőnek csupán annyi a dolga, hogy átvegye a jegyét, és felüljön a repülőre.

Ehhez érdemes hozzátenni, hogy a két ország katonai együttműködésének vannak (hidegháborús) hagyományai, kubai csapatok rendre részt vettek szovjet érdekek mentén a korszak több afrikai háborújában, melyek közül talán az angolai polgárháború a legismertebb, de Fidel Castro katonái korábban ott voltak a kongói válságban, majd később részt vettek az etióp-szomáli háborúban csak úgy, mint az etiópiai polgárháborúban (vagy eritreai függetlenségi háborúban, nézőpont kérdése).

A Politicónak nyilatkozó, az utazáson átesett kubaiak azt mesélték, hogy a moszkvai Seremetyevói nemzetközi repülőtéren szálltak le, ahol egy magát Dianának nevező, állítása szerint kubai származású nő fogadta őket, majd egy Rjazanyhoz közeli, üres iskolaépületben szállásolták el őket. Az újonnan érkezettek egy része ott is maradt egy helyi egységbe beosztva, a többséggel azonban a 106. légideszant-gárdahadosztályt töltötték fel. Ez a seregtest, miután a háború első napjaiban kísérletet tett Kijev elfoglalására, majd bevetették Szoledarnál és Bahmutnál is, az ukránok közlése szerint jórészt megsemmisült, így nagy szükség van a keretet feltöltő újoncokra.

Sokan akkor jöttek rá, hogy becsapták őket, amikor megkapták az egyenruháikat és közölték velük, hogy kezdődik a kiképzésük. A csapdahelyzet tökéletes, hiszen nincs hova szökniük, és ha még meg is próbálják, az az aláírt szerződés következtében nem csak dezertálásnak, de árulásnak is minősül.

Nem könnyű meghatározni, hogy hány kubai állampolgár szolgál most az orosz hadseregben, ukrán hackerek mintegy kétszáz kubai adatait szerezték meg, közülük 50-nek az útlevelét idén júniusban és júliusban állították ki. Nem mindenki élte meg átverésként a történteket, látni a közösségi médiában olyan képeket, ahol ezek a férfiak büszkén pózolnak egyenruhában, fegyverrel.

A Politico több olyan kubaival is beszélt, akik mindezek ellenére is jelentkeznének az orosz hadseregbe, és ezek mindegyike gazdasági és nem ideológiai okokkal magyarázta döntését.

HVG

HVG-előfizetés digitálisan is!

Rendelje meg a HVG hetilapot papíron vagy digitálisan, és olvasson minket bárhol, bármikor!