Bangladesben helyreállították a mobilinternet-szolgáltatást, a hatóságok ugyanis úgy látták, hogy az országban „normalizálódott a helyzet” a júniusban kitört, majd erőszakba torkolló tüntetések után.

Igaz, az olyan közösségi oldalak, mint a WhatsApp, a Facebook, a TikTok vagy a YouTube továbbra sem elérhetők, illetve az iskolák és más oktatási intézmények további intézkedésig zárva maradnak. A kijárási tilalom sem szűnt meg, annyi változás történt mindössze, hogy a fővárosban, Dakkában már napközben, pontosabban reggel hat és délután öt óra között már nincs érvényben.

A diákok által vezetett tüntetések azután törtek ki, miután a legfelsőbb bíróság elrendelte a kormányzati állásokra vonatkozó kvóták visszaállítását, beleértve a Pakisztántól való függetlenségért folytatott 1971-es háború veteránjainak családjai számára fenntartott kvótákat.

A fiatalok demonstrációja országos tüntetéssorozattá nőtte ki magát, de így is békés keretek között maradt egészen addig, amíg kormánypárti tüntetők és a hatóságok be nem avatkoztak. A rendőrség gumilövedékeket, könnygázt és hanggránátokat vetett be, hogy szétoszlassa az utcákat elárasztó tízezreket. Az erőszakos összecsapásokban sokan megsérültek, közel százötvenen pedig életüket veszítették.

Hogy elejét vegyék a helyzet további eszkalálódnának, a hatóságok egyéb intézkedéseket is hoztak, felfüggesztették az internetszolgáltatást, kijárási tilalmat vezettek be, az utcákon katonák járőröztek. Mindeközben több nemzetközi jogvédő szervezet, valamint az ENSZ és egyes államok is felszólaltak a tüntetőkkel szemben alkalmazott módszerek ellen. Többen is hangsúlyozták, hogy Haszina miniszterelnök 15 éves hatalma alatt egyre autokratikusabbá vált, a politikai ellenfeleit és aktivistákat tömegesen tartóztatják le, és vannak, akik közülük örökre eltűntek.

Ami a kvótarendszert illeti, azt Haszina kormánya 2018-ban eltörölte, de – ahogyan írtuk – a múlt hónapban visszaállították. A bangladesi legfelsőbb bíróság a kormány fellebbezését követően felfüggesztette a döntést, és az ügyben augusztus 7-ére tervezett meghallgatást előrehozva, július 21-én hatályon kívül helyezték a korábbi bírósági határozatot, és eltörölték a kormányzati állásokra vonatkozó, a tüntetéseket kiváltó kvóták nagy részét.

Ennek értelmében a kormányzati pozíciók 93 százalékát a jelöltek ezentúl pusztán érdemeik, nem pedig a kormányzathoz fűződő rokoni kapcsolataik alapján tölthetik be. A döntés után a Diákok a diszkrimináció ellen nevű szervezet szóvivője azt nyilatkozta, hogy üdvözlik a legfelsőbb bíróság döntését.

Az al-Jazeera szerint közben a rendőrség több ezer tüntetőt, köztük legalább féltucatnyi diákvezetőt fogott el. A Diákok a diszkrimináció ellen szervezet tagjai erre reagálva szombaton közölték, hogy ha a vezetőiket nem engedik szabadon, és nem szüntetik be az ellenük indított eljárást, akkor hétfőtől ismét jelentős tüntetésekre kell számítani.

Egyes források szerint a bíróság döntése után a demonstrációk elcsendesedtek, és vasárnap a diákmozgalom őrizetben lévő hat tagja videóüzenetben jelentette be, hogy befejezik a tüntetéseket, hiszen a kvótákra vonatkozó követeléseiket elfogadták. Sokan úgy gondolják, a hatóságok kényszerítették ki belőlük ezt a nyilatkozatot, egy előre megírt szöveget olvastak fel, vagyis a tüntetéseknek nincs végük.

És most már nem csak a kvóták miatt lehet demonstrálni. Többen megfogadták, hogy amíg nem szolgáltatnak igazságot az elmúlt napokban megölt és őrizetbe vett tüntetőknek, addig utcára fognak vonulni, vasárnap Dakkában tartottak is egy felvonulást.