szerző:
MTI
Tetszett a cikk?

A német hírszerzőfőnök is arról beszélt, hogy nem zárja ki egy NATO elleni orosz támadás veszélyét a következő években.

Az Oresnyik hiperszonikus rakétával végrehajtott csapás azt üzente a Nyugatnak, hogy álljon le Ukrajna katonai támogatásával, mert közeledik az idő, amikor az Egyesült Államokat és a NATO-t az ukrajnai konfliktus közvetlen részeseként kell majd elismerni – jelentette ki Szergej Rjabkov orosz külügyminiszter-helyettes szerdán az RT televízió műsorában.

„A jelzés nagyon világos és egyértelmű: fejezzék be. Ne tegyék ezt többé, ne lássák el Kijevet mindennel, amit csak akar, ne bátorítsák őket újabb katonai kalandokra, ezek túl veszélyesek. Mert közeledik az idő, amikor már nem lehet más lehetőség, mint elismerni, hogy az Egyesült Államok, a NATO és mások, akik Kijev oldalán (…) játsszák ezt a játékot, teljes értékű részeseivé váltak ennek a konfliktusnak” – mondta Rjabkov.

A helyettes tárcavezető szerint Oroszország nem hiszi, hogy a tárgyalások ideje lejárt, de, mint mondta, most erősebb eszközökre van szüksége, hogy álláspontját hallhatóvá tegye. Idesorolta azt az üzenetet, amelyet az Oresnyik bevetése küldött.

„Nagyon veszélyes illúzió, amelyben úgy tűnik, (a nyugati államok) élnek, mégpedig az, hogy képesek lesznek egy bizonyos ponton stratégiai győzelmet aratni Oroszország felett. Egy atomhatalmat nem lehet legyőzni, elég eszközünk van ahhoz, hogy katonai eszközökkel válaszoljunk a konfrontációnak erre az elszabaduló spiráljára” – hangsúlyozta Rjabkov.

A diplomata a felelősségteljes magatartás megnyilvánulásának nevezte, hogy Oroszország figyelmezteti az Egyesült Államokat a ballisztikus rakéták indításáról. Mint mondta, Moszkva támogatja ezt a gyakorlatot, és ugyanezt várja el Washingtontól is. Emlékeztetett rá, hogy a ballisztikus rakéták tesztindításairól szóló értesítésekről 1989-ben kötöttek megállapodást. Mint mondta, ez a gyakorlat segít csökkenteni az elszámítás és a veszélyes tévedések kockázatát.

Valentyina Matvijenko, az orosz parlamenti felsőház elnöke szerdán kijelentette, hogy Oroszországnak megvannak az eszközei, beleértve a „szuperfegyvereket” is, hogy kézzelfogható és elkerülhetetlen választ adjon a támadásra. Hangot adott álláspontjának, miszerint Joe Biden amerikai elnök kormányzata megkeseredett és feldúlt a választási vereség miatt.

„Tudatában kell lennünk, hogy agóniájukban továbbra is képesek a legvakmerőbb lépésekre. Erre mindig készen kell állnunk, nincs jogunk kiengedni” – mondta.

Az orosz kormányzati szervek álláspontját elmagyarázó obyasnayem.rf portál a Telegram-csatornáján infografikában azt közölte, hogy az Oresnyik rakétája nukleáris változatban akár 900 kilotonna (45 hirosimányi) összteljesítményű nukleáris töltetek célba juttatására is alkalmas lesz. A tájékoztatás értelmében az eszköz repülési ideje a Kapusztyin Jar rakétalőtérről a NATO brüsszeli központjáig 17, a németországi Ramstein légibázisig 15, a lengyelországi Redzikowóban lévő amerikai rakétavédelmi bázisig pedig 11 perc lesz. Az Oresnyik maximális hatótávolsága a portál szerint 5500 kilométer. A rakéta sebessége 10 Mach (óránként 12 380 kilométer), és akár másfél tonnás robbanótöltetet is hordozhat.

Vlagyimir Putyin elnök november 22-én az orosz védelmi minisztérium és a hadiipari komplexum vezetőivel megtartott találkozón elmondta, hogy az Oresnyik-rendszert a hadászati rakétaerőknél fogják rendszerbe állítani.

Putyin bejelentette, hogy megkezdik annak a hiperszonikus ballisztikus rakétának a sorozatgyártását, amellyel Dnyiprót lőtték

Az orosz hadászati rakétaerők parancsnoka szerint az Oresnyik képes célpontokat eltalálni Európa egész területén.

Szergej Karakajev vezérezredes, az orosz hadászati rakétaerők parancsnoka a Vesztnyik Vojennogo Obrazovanyija hadtudományi folyóiratban azt hangoztatta, hogy az irányítása alatt álló haderő nem biztosítja az Oroszország és szövetségesei elleni nagyszabású agresszió elleni, nukleáris fegyverek alkalmazása nélküli elrettentést a NATO fokozott katonai tevékenységének feltételei között. A tábornok szerint mára a hadászati rakétaerőknél bevezették az ötödik generációs Jarsz- és Avangard-rakétarendszert, és folytatódik a munka a legújabb, folyékony hajtóanyagú nehézrakétával ellátott, silóban állomásoztatott Szarmat-rakétarendszer hadrendbe állításán.

„Az állami program teljesítése lehetővé tette a rakétaezredek átfegyverzésének egyenletes ütemű biztosítását, és ma már a hadászati rakétaerők harci állományában a modern rakétaeszközök aránya meghaladja a 88 százalékot” – közölte a parancsnok.

Mindeközben Bruno Kahl, a német szövetségi hírszerző szolgálat (BND) elnöke szerdán a Német Külpolitikai Társaság agytröszt berlini rendezvényén arról beszélt, hogy nem zárható ki egy NATO elleni orosz támadás veszélye a következő években. „Oroszország háborúra készül a Nyugat ellen” – hangoztatta a BND elnöke, akit a Die Zeit német lap hírportálja idézett. „Lehetséges cselekvési alternatíva lesz a Kreml számára egy katonai konfrontáció” – figyelmeztetett Kahl. Mint mondta, abból indul ki, hogy az orosz hadsereg állományát és felszereltségét tekintve az évtized végére képes lehet „támadást indítani a Nyugat ellen”.

Kahl ugyanakkor felhívta a figyelmet arra, hogy nem nagyszabású támadásra kell számítani az európai NATO-tagállamok ellen. Oroszország szerinte valószínűleg inkább azzal fog próbálkozni, hogy meghiúsítja az észak-atlanti szerződés 5. cikkelyében szabályozott kollektív védelmi helyzetből fakadó segítségnyújtási kötelezettséget, ezzel előidézve a NATO kudarcát. Amennyiben Oroszország a NATO egyik tagját katonai erővel megtámadná, a többiek azonban nem minősítenék ezt az egész szövetség elleni támadásnak, és nem ennek megfelelően reagálnának, azzal Moszkva elérné a célját.

Kahl a BND értékeléseire hivatkozott, miszerint magas rangú orosz kormánytagok már kételkednek abban, hogy „az 5. cikkely szerinti segítségnyújtási kötelezettség éles helyzetben megállná-e a helyét”. A szövetségi hírszerző szolgálat vezetője felhívta a figyelmet: „Jelenleg ugyan nincsenek jelei Oroszország konkrét háborús terveinek, amennyiben azonban az ilyen nézetek túlsúlyba kerülnének az orosz kormányzat központjában, az elkövetkezendő években a katonai konfliktus kockázata is meg fog nőni”.

A lehetséges forgatókönyvek között említette Kahl például egy rövid támadást a norvégiai Spitzbergák ellen vagy egy korlátozott beavatkozást a Baltikumban az orosz kisebbségek védelme címén. A BND elnöke szerint Oroszország a NATO mint védelmi szövetség kudarcát akarja elérni. „Ezt orosz részről akkor érnék el, ha az 5. cikkely egy támadás esetén hatástalan maradna” – tette hozzá.

Beszélt arról is, hogy Oroszország nyugati célpontokkal szemben alkalmazott átfogó hibrid támadásai is elvezethetnek ahhoz, hogy a NATO valamikor felveti az észak-atlanti szerződés 5. cikkelyében szabályozott kollektív védelmi helyzet alkalmazását.

HVG

HVG-előfizetés digitálisan is!

Rendelje meg a HVG hetilapot papíron vagy digitálisan, és olvasson minket bárhol, bármikor!