Emmanuel Macron csütörtök esti televíziós beszédében kijelentette, hogy kitölti francia elnöki megbízatását “annak 2027-ben esedékes végéig”, miközben Michel Barnier kormányának előző napi parlamenti megbuktatását követően több vezető politikus is a köztársasági elnök lemondását szorgalmazta.

“Az Önök által demokratikusan rámbízott mandátum öt évre szól, és én azt a végéig fogom gyakorolni” – mondta a francia elnök. Azt is bejelentette, hogy a “következő napokban” kinevez egy új miniszterelnököt, akit egy, a “közérdeket szolgáló kislétszámú” kormány megalakításával fog megbízni.

Az új kormány kinevezéséig Michel Barnier és kabinetje ügyvezetőként látja el feladatát.

Emmanuel Macron elismerte, hogy a jelenlegi politikai válság kiindulópontja a Nemzetgyűlés váratlan feloszlatása volt a júniusi európai parlamenti választások eredményét követően, s az új választások kiírása értetlenséget váltott ki Franciaországban.

“Sokan hibáztattak engem ezért a döntésért, és tudom, hogy sokan továbbra is a szememre hányják. Ez tény, és ez az én felelősségem” – mondta az elnök, mielőtt védelmébe vette ezt a megoldást, és bírálta “a köztársaságellenes frontba tömörült szélsőbaloldalt és szélsőjobboldalt”, amely a tervezett költségvetési megszorításokra hivatkozva szerda este megszavazta a bizalmatlansági indítványt a három hónapja kinevezett Barnier-kormány ellen, csak azért, hogy “válságot teremtsen”.

“Miért viselkedtek így ezek a képviselők? Nem önökre gondolnak, a hónap végi nehézségeikre, az önök terveire. Csak egy dologra gondolnak, az elnökválasztásra, hogy felkészüljenek rá, hogy siettessék azt, méghozzá cinizmussal és egyfajta káoszkeltéssel” – fogalmazott az államfő.

A következő elnökválasztás 2027-ben esedékes, de a bizalmatlansági indítványt kezdeményező radikális baloldali Engedetlen Franciaország már a szavazást megelőző vitában is Emmanuel Macron lemondását követelte.

“Soha nem fogom átvállalni mások felelőtlenségét, különösen nem a parlamenti képviselőkét, akik tudatosan döntöttek úgy, hogy a karácsonyi ünnepek előtt néhány nappal megbuktatják Franciaország költségvetését és kormányát” – hangsúlyozta Macron.

Az államfő szerint a következő kormánynak egyetlen “prioritása” lesz: a költségvetés, amelyet a jövő év elején kell majd benyújtani a parlamentnek. Macron jelezte, hogy addig is, még “december közepe előtt egy külön törvényt terjesztünk a parlament elé”, amely biztosítja “a közszolgáltatások és az ország életének folyamatosságát”.

A 2024-re meghatározott irányvonalak lesznek érvényesek 2025-re is, és “számítok arra, hogy lesz többség, amely elfogadja” – mondta az elnök.

Az eurózóna második legnagyobb gazdaságának költségvetési helyzete gyors döntéseket követel a végrehajtó hatalomtól, ugyanis az államhaztartási hiány idén meghaladhatja a GDP 6 százalékát, és költségvetés hiányában nem lesz elérhető a jövőre kitűzött 5 százalékos célszám.

Az RTL kereskedelmi rádió megbízásából a Toluna Harris Interactive közvélemény-kutató intézet által végzett reprezentatív felmérés szerint a kialakult helyzet megosztja a franciákat: 53 százalékuk helyesli a megszorításokra készült kormány megbuktatását, de 82 százalékuk aggódik a következmények miatt. A piacok viszont nyugodtak maradtak: a párizsi tőzsde csütörtökön enyhén emelkedett. A Moody’s nemzetközi hitelminősítő azonban arra figyelmeztetett, hogy a kormány bukása “csökkenti az államháztartás konszolidációjának valószínűségét”.

Az Új Népfront nevű baloldali pártszövetség és a Marine Le Pen vezette Nemzeti Tömörülés által kezdeményezett bizalmatlansági indítvány a szerda esti voksoláson 331 szavazatot kapott az 577 fős alsóházban. A kormány megbuktatásához legalább 288 szavazatra volt szükség. Az új kormány összeállítását nehezíti, hogy az elnök centrista pártja kisebbségben van a törvényhozásban.