Az auschwitz-birkenaui haláltábor felszabadításának 80. évfordulója alkalmából központi megemlékezést tartottak Auschwitzban. A ceremónián több mint 50 túlélő vett részt, valamint közel 60 ország magas rangú küldöttsége. 

A meghívott vendégek között volt III. Károly brit király, Emmanuel Macron francia elnök, Justin Trudeau kanadai kormányfő, Olaf Scholz német kancellár, Andrzej Duda lengyel elnök, Antonio Costa, az Európai Tanács elnöke, valamint Volodimir Zelenszkij ukrán elnök és Sulyok Tamás magyar köztársasági elnök is. Az eseményre Vlagyimir Putyin orosz elnököt az ukrajnai háború miatt nem hívták meg.

A megemlékezés a Siralom című zeneművel kezdődött, amely az 1944-ben Auschwitzban elhunyt James Simon szerzeménye. Ezt követően néma felállással tisztelegtek az áldozatok emléke előtt.

Az első felszólaló a 98 éves Marian Turski volt, akit a lengyelországi Lódz gettójából vittek Auschwitzba a bátyjával és az apjával együtt. Ő maga két halálmenetet is átélt, családtagjai a táborban haltak meg. Beszédében arra emlékeztetett, hogy gyengeségük és koruk ellenére a túlélőknek még mindig sok mondanivalójuk van. Turski szerint a gondolataiknak az áldozatok millióira kell irányulniuk, azokra, „akik soha nem fogják elmondani, hogy mit éltek át, vagy mit éreztek, csak azért, mert felemésztette őket ez a tömegpusztítás”. Végül az antiszemitizmus napjainkban tapasztalható „hatalmas növekedéséről” beszélt, amely szerinte hasonló ahhoz, mint ami évtizedekkel ezelőtt a holokauszthoz vezetett.

Egy másik lengyel túlélő, a 94 éves Janina Iwanska elmondta, hogy ő nem zsidóként került a táborba, a nácik az 1944-es varsói felkelés idején tartóztatták le. Auschwitzról mint a nácik által létrehozott „gyilkológépezetről” beszélt, és emlékeztetett arra a 21 ezer romára is, akiket szintén ott gyilkoltak meg.„Ez már nem hadifogolytábor volt, amikor a gyilkológépezet beindult, itt már csak embereket öltek” – fogalmazott.

AFP / Sergei Gapon

A pulpitusra lépve a 86 éves Tova Friedman arról beszélt, hogy a haláltábor felszabadításának napját, január 27-ét tekinti születésnapjának. Mint mondta, azért van itt, hogy képviselje azoknak a gyerekeknek az emlékét, akik Auschwitzban haltak meg. „Azért vagyunk itt, hogy kijelentsük és megfogadjuk, hogy soha, de soha, nem fogjuk hagyni, hogy a történelem megismételje önmagát” – fogalmazott. Végül felidézte, hogy még hat éves sem volt, amikor a táborban „kegyetlenül megverték”, mert nem tudott mozdulatlanul állni. Visszaemlékezett arra a napra is, amikor látta, ahogy a „síró és reszkető” lányokat a gázkamrákba terelik. „Ők is hamuvá váltak” – mondta.

„Minden emberségünktől megfosztottak bennünket itt” – mondta a színpadra lépve egy másik túlélő, a 99 éves Leon Weintraub, akinek anyját és nagynénjét egy auschwitzi gázkamrában ölték meg. Mint fogalmazott, Auschwitz a „példátlan kegyetlenség” szimbóluma, ahol először vezették be az ipari méretű tömeggyilkosság technikáit. Beszédében arra szólított fel „minden jóakaratú embert”, különösen a fiatalokat, hogy „legyenek érzékenyek az intoleranciával és a mássággal szembeni ellenszenv minden megnyilvánulására”. Végezetül felhívta a figyelmet a szélsőjobboldali nacionalista mozgalmak egyre hangosabbá válására Lengyelországban és „számos európai országban”.

Ronald S. Lauder, a Zsidó Világkongresszus elnöke beszédében kitért a Hamász 2023. október 7-i terrortámadására, amikor mintegy 1200 embert öltek meg, 251-et pedig túszként Gázába hurcoltak. Lauder szerint az auschwitzi borzalmakkal „közös szál” az „évszázados zsidógyűlölet”. Figyelmeztet arra, hogy a holokausztot az antiszemitizmus „lépésről lépésre” történő terjedése okozta, hozzátéve, hogy „világszerte vannak párhuzamok”. „Ez nem 1933, hanem 2025, de a zsidógyűlöletnek akkor is voltak és most is vannak készséges támogatói” – fogalmazott.

A beszédek után különböző felekezetű egyházi vezetők emlékeztek meg röviden, majd a túlélők és a nemzetközi delegációk tagjai helyeztek el gyertyát egy vasúti tehervagon előtt.

Az Auschwitz I. koncentrációs tábort a náci Németország eredetileg a lengyel foglyok számára létesítette 1940-ben a Harmadik Birodalomhoz csatolt lengyel területen. A birkenaui lágert két évvel később építették meg a közelében. 

Az auschwitz-birkenaui tábort 1945. január 27-én a Vörös Hadsereg I. ukrán frontjának katonái szabadították fel. A felszabadítás előtt a nácik mintegy 1,1 millió embert gyilkoltak meg a táborkomplexumban, főként zsidókat, de lengyeleket, romákat, szovjet hadifoglyokat és más nemzetiségűeket is. 

Auschwitzba 1944. május 15-től július 8-ig csaknem 440 ezer magyarországi zsidót deportáltak, ez lett megsemmisítésük fő színhelye. Legtöbbjüket – mintegy 325-330 ezer embert – érkezésük után azonnal gázkamrában pusztították el, 25 ezer embert pedig a későbbi szelekciók során gyilkoltak meg.