Az ukránok szerint az észak-koreaiak bár jól képzett, kemény harcosok, de a felkészültségük a 80-as évek taktikai doktrínáit idézi.
Dróncsalinak használják egymást az Ukrajnában harcoló észak-koreai katonák – derül ki a CNN cikkéből.
A portálnak nyilatkozó ukrán tisztek elmondták, hogy az észak-koreai katonákat nem készítették fel a drónhadviselésre. „Az egységem egyetlen nap alatt képes volt akár harminccal is végezni úgy, hogy gránátokat dobált a fejükre. Nem tudták, hogyan védekezzenek ellene” – mondta az egyik tiszt.
Persze ez egy kezdeti állapotra utalt, az elesett észak-koreaiak feljegyzései között mostanra már találni kezdetleges drónelhárító taktikákat. Ezek közül az egyik szerint ha drónt látnak, akkor egy hármas csapatból az egyik katona lesz a csali, aki felhívja magára a drón figyelmét, míg a másik kettő megpróbálja kézifegyverekkel lelőni a gépet.
Ez a taktika legalább időnként működhet, az ukránok elmondása szerint a koreaiak ráadásul jól képzett lövészek, így egyetlen ember feláldozása árán jó eséllyel tudnak leszedni egy drónt. Egy másik javaslat azonban már inkább a régi lövészárok-hiedelmet vette alapul, eszerint kétszer ugyanarra a helyre nem csapódik be a bomba, így a katonák egy korábbi robbanás kráterében keressenek maguknak fedezéket.
Bár képzett, jól felszerelt, kemény harcosok a koreaiak, ám tapasztalatlanok, ami érthető is, hiszen az ország utoljára komoly fegyveres konfliktusban a koreai háború (1950-53) idején harcolt.
Az ukránok elmondása szerint a katonák nehezen alkalmazkodnak az orosz csapatok harcászatához és helyette a nagy tömegben végrehajtott támadásokat erőltetik, még akkor is, ha közben jelentős veszteségeket szenvednek el. Az ukrán drónok és ez a második világháborús japán banzájrohamokra emlékeztető taktika a felelős azért, hogy a frontra kiküldött 12 ezer észak-koreai katonának már mintegy a harmada került veszteséglistára.
Illetve a veszteségek nagy számának egy másik oka, amiről korábban már mi is beszámoltunk, hogy az észak-koreaiak parancsot kaptak arra, hogy mindenáron kerüljék el a fogságba esést. Ezért azok a sebesültek, akiket ez fenyeget, gyakran kézigránáttal követnek el öngyilkosságot, mielőtt az ukránok elfoghatnák őket.
Fél évig 5-6 ember volt kíváncsi a kertészeti tanácsaira, ma már közel kétszázezres követő tábora van Szomoru Miklós „Egy kertész kertje Pilisszentkereszten” blogjának. A kertészmérnök szerint, aki brit mintára magánkert-látogatásokat is szervez, nem kell heti 8 óránál többet dolgozni azért, hogy bárkinek virágzó oázássá váljon a kertje. Erre a legjobb példa virágpompában úszó birodalma.
Lehetséges forgatókönyvek.
Súlyos betegség Romániában azonosított juhhimlő, amely gazdasági károkat is okozhat.
Diego ügyvezetőjével beszélgettünk.
Furcsa részeletek derültek ki a HUN-REN Irányító Testületének üléséről. Miért szavaz valaki igennel az átalakításra, ha aztán lemond?
